A talajok környezettörténeti kutatásokban való alkalmazásának egyik lehetséges módja, hogy a növényekben képződő, kémiai és fizikai tényezőknek egyaránt hosszú ideig ellenálló növényi opálszemcsék (fitolitok) által közvetített élőhelyi képet megfejtsük. A növényi opálszemcsék együttese a talajban történő felhalmozódás révén, a felszínt benépesítő növényvilág lenyomatát adja. Egy adott vegetációra jellemző fitolitegyüttes jellegét elsődlegesen a létrehozó növényzet befolyásolja, ugyanakkor a másodlagos – talajképződési és emberi – tényezők figyelembe vétele, számszerűsítése is fontos szereppel bír. A talajokban felhalmozódó növényi opálszemcsék minőségi elemzése révén konkrét növényi életközösségeket (élőhelyeket) jellemezhetünk; mennyiségi elemzésükkel, illetve talajainkban megfigyelhető eloszlásukkal pedig a növényi életközösségek talajfejlődésre kifejtett hatását, azok monotonitását és/vagy szakaszosságát ismerhetjük meg. Dolgozatomban 20 talajszelvény, 117 rétegmintával jellemzett fitolitismereti adatbázisát dolgozom fel. A vizsgálat célja, hogy a recens életközösségekhez hasonlóan, a megjelenő fitolit morfotípusok mennyiségi és minőségi jellemzőinek a figyelembevételével jellemezzem az egyes talajok által megjelenített élőhelyek fitolitképzési potenciálját, illetve visszacsatolást találjak a jelenségek és a talajok múltja között. Ehhez az ökológiában is alkalmazott diverzitási indexeket hívom segítségül. A morfotípus-diverzitási értékek egy talajszelvény fejlődésének összetettségét is megmutatja, így az eredmények alapján három, egymástól eltérő típust határoltam el. Az első típus, amelyik esetében a természetes és mesterséges hatások eredményeképpen növekedik a fitolitok és a morfotípusok száma, tehát a természetes fejlődési folyamathoz képest fitolittöbblet jelentkezik. A második típus esetében a talajszelvény helyzetéből adódóan fitolit- és szervesanyag-veszteség keletkezik, amely közvetlenül csökkenti a talaj morfotípus-változatosságát és fitolitmennyiségét, míg a harmadik típusba az intakt szelvényeket soroltam, ahol a szelvény fitolitösszletét csak a szelvényen tenyésző vegetáció alakítja, külső hatás nem játszik közre. Ebben a tekintetben ez egy belső folyamatok által, a külső folyamatok kizárásával fejlődő típus.