Hungarian Defence Research Articles

Examination between the measured and estimated parameters of the participants in the Hungarian Defence Forces Body Composition Program

Introduction: The aim of the research was to analyze the - Introduced in 2015 as a new force protection capability - Hungarian Defence Forces Body Composition Program (HDF BCP) participants’ pattern of the measurement parameters and their relationship to each other, furthermore, to create a measurement protocol that can be used with large number of elements, which allows the estimation of strength and fat-free mass in the following.Methods: The examination was carried out between 2017 and 2020. Within the HDF BCP, the measured and estimated parameters of 283 volunteers between the ages of 18 and 67 years old. A total of 709 measures were made. A Premium Body Impedance Analyzer 500 (BIA) instrument was used for the examinations. In addition, a DYNA 16 strength meter (DYNA) was used which makes it possible to measure the grip strength of both hands at the same time. Statistical calculations are performed with R-Studio program.Results: An increase in the phase angle is accompanied by an increase in the maximum hand grip strength (p < 0.001). The full body strength increases with weight gain regarding both sexes in all age groups tested (p < 0.001). Our linear regression model is suitable for estimating maximum hand grip strength using body weight, fat-free mass, age, and gender values (R2 = 0,74) and to estimate fat-free mass percentage based on body weight, maximum hand grip strength, and gender values (R2 = 0,78).Conclusion: The use of phase angle is an important indicator of a lifestyle change program. In the created linear regression model we will be able to estimate body fraction in significant numbers with high accuracy after measuring minimum parameters.

The Importance of Statebuilding: Additional Contributions from a Military Perspective

Since the early beginning, stability, prosperity and security have been core values for the members of the transatlantic community. Efforts have been made for reconciliation over human lives lost in war, to understand and to solve dramatic changes in societies, to rebuild economies after heavy losses in goods, and to repair and maintain destroyed basic infrastructure; these are still ongoing concerns that present periodical challenges for all participating states. Statebuilding approaches can be described in many theoretical ways, but in practice – based on historical experience – they can be either peaceful or very bloody. In order to realise unknown and extreme factors and to give them adequate answers there is an urgent need for a stable, reliable and effective system.The Hungarian Defence Forces has a long history in peace operations, however, the latest missions conducted, especially in the Balkans and in Afghanistan, provided lots of useful experience related to different statebuilding efforts. In this paper the authors explain the basic general relations between state and the military, in normal – or ideal – circumstances, illustrated – as a comparison – with different elements and factors in statebuilding efforts in case of extreme conditions such as war, failing states or even a hypocritical emergence of state-like entities.

Costs of Infection Control and Special Challenges during the Covid-19 Pandemic: Experiences in a Military Hospital

Infection prevention and control (IPC) is a set of evidence-based practices of hospital epidemiology aiming to prevent and control healthcare-associated infections. The aim of the present study was two-fold. First, we estimated the costs of IPC in the Medical Centre of the Hungarian Defence Forces (MCHDF) in Hungary using a bottom-up microcosting approach. Second, we analysed how the involvement of the MCHDF in Covid-19 care changed the occurrence of multidrug-resistant infections in the hospital. Our results showed that depending on the type of ward, the daily costs of standard care ranged between 3,809–8,589 HUF, while the costs of isolation were between 9,203–11,200 HUF. Daily costs were highest in the intensive care unit (ICU). Total costs per patient ranged between 20,875–78,904 HUF for standard care and 79,996–282,892 HUF for isolation with highest values in the Neonatal Intensive Care Unit (NICU). The incremental isolation cost per patient compared to standard care ranged between 20,363–158,216 HUF. When the MCHDF became a Covid-19 care centre, the incidence of introduced Clostridium difficile and multidrug resistant cases increased by nearly 200 per cent and 40 per cent, respectively. Our results can be used as basic input data for the economic evaluation of IPC strategies and highlights an important IPC aspect to be considered for the redistribution of hospital capacities during the Covid-19 pandemic.

Security and Military Relevancies of Digitisation, Globalisation and Cyberspace

The goal of this study is to explore security threats and challenges of digitisation. Digitisation as one of the key technological factors has a significant impact on the development of today’s modern world. Beyond general security circumstances, this impact touches upon economic, financial, social, technological, medical, educational, defence and military issues, as well all over the world.The argument of this study is that the modernisation of defence systems is an essential key to successfully responding to new security challenges in our digital explosion era. Therefore, it is a must that government organisations, including defence and military systems fundamentally upgrade their own technical, structural and operational capabilities and accept digitisation as the driving factor of future defence and military development.In light of the above, the study first examines digitisation as a global security challenge and then presents a comparative analysis of the relationship between hybrid warfare and cybersecurity. Finally, before drawing conclusions, it takes stock of the military policy relevance of the cybersecurity challenges relevant to Hungary.Overall, it can be stated that digitisation and digital transformation are present all over the world as a result of globalisation. Developed nations, including Hungary must be connected to digitisation and by digitisation to each other’s various systems and technologies. This system has to be integrated, but independent at the same time, as well as connected but separable in order to be able to be involved in the whole cyberspace and get the benefits of it or get separated from it to defend threats or direct attacks coming from the outside. The Hungarian Defence Forces has a key role in this very important process.

Combat Support Armament of the Rapid Forces in the Hungarian Royal Defence Forces

Besides the combat-arms assets, the rapid troops of the Royal Hungarian Defence Forces also had field artillery (light howitzers), air defence artillery and anti-tank guns. The order of battle of the motorised units required the existence of one (after the autumn of 1941, two) artillery battalion(s) with vehicle-drawn assets for providing combat support. The motorised artillery battalions initially had four batteries with light howitzers, while the armoured divisions had two motorised artillery battalions. There were two artillery battalions with four (six) batteries in the mobilised organisation of the cavalry brigades (division). For ensuring defence against air attacks, vehicle-drawn air defence artillery battalions were introduced in the armoured divisions and the 1st Cavalry Division with one light and one heavy battery. Against tank attacks, there were 4–6 anti-tank guns in service used by each of the anti-tank companies of the infantry and reconnaissance battalions (in the motorised rifle brigades and hussar regiments of the armoured divisions) and the 1st Cavalry Division.

A küldetésorientált vezetési szemlélet kialakulását befolyásoló tényezők

A küldetésorientált vezetési szemlélet értékeinek rövid bemutatását követően a szerző feltárja azokat a tényezőket, amelyek e vezetési kultúra kialakulása ellen hatnak. Motivációja a Magyar Honvédség folyamatban levő átalakulásának elősegítése. Az információs kor jelentette kihívások részletezése mellett rámutat a korábbi rendszert átható beidegződések negatív hatására, és hangsúlyozza a felkészítés–kiképzés rendszerének fontosságát.

Nem hagyományos hadviselés az országvédelemben

A Magyar Honvédség az elmúlt évtizedekben tapasztalatokat szerzett a nem hagyományos hadviselést folytató szereplők elleni tevékenységek területén. A nem hagyományos hadviselőket tanulmányozva következtetéseket vonhatunk le olyan módszerekre vonatkozóan is, amelyeket az országvédelem céljaira is felhasználhatunk. Egy nem hagyományos hadviselésre felkészített erő kiegészítheti a védelmi stratégiát, ahogyan azt történelmi példák igazolják. A nem hagyományos hadviselés önmagában is működhet, de igazi potenciálja abban van, ha sikerül párhuzamosan és integráltan alkalmazni a hagyományos harcot folytató erők tevékenységével.

A tengerek biztonságáról, különös tekintettel a Guineai-öböl térségére

A tengeri közlekedés és szállítás biztonsága – különösen Afrika viszonylatában – látszólag távol eshet a magyar közérdeklődéstől, valamint a rend- és honvédelmi szervezetek mindennapos feladataitól. A déli iránnyal is bíró nemzeti kül- és külgazdasági politika, illetve Magyarország NATO- és EU-tagsága miatt is azonban immár szélesebb keretben kell biztonságunkat értékelni. Az interdependencia és a globalizáció korában a földrajzilag távoli térségekben zajló folyamatokat is érdemes figyelemmel kísérni és elemezni, hogy időben adekvát válaszlépések születhessenek, ha szükséges. A Guineai-öböl az elmúlt években a legveszélyesebb területté vált a kalózkodás szempontjából, de a szervezett bűnözői tevékenység és kábítószer-csempészet mértéke és társadalmi beágyazottsága is aggasztó – mivel összefüggenek és táplálják a Nigériában és a Száhel övezetben működő, az itteni államok működőképességét aláásó szélsőséges szervezetek harcát. A Maliban növekvő szerepet vállaló Magyar Honvédség szempontjából sem mellékes, hogy ezek a csoportok a forrásaiktól elszigetelődjenek, marginalizálódjanak, ezzel pedig a tartós rendezéshez szükséges biztonsági feltételek megteremtődjenek.

Military leadership culture in the Hungarian Defence Forces

Military leadership culture is one of the most influential factors of military leadership and its quality determines the success of leadership. Its value and strength lie in how much the leader believes in it and how much he can convey it. While leadership thinking is a process aimed at problem solving and finding its most appropriate way in the system of tasks, military leadership culture is a complex phenomenon that includes the values that the leader, together with his or her subordinates, creates or nurtures to achieve his or her own goal and the intent of a higher commander. The evolution of leadership culture in a leader is a lengthy process and the goal is to raise it to an appropriate, effective level. Maturity is the key to the leader being able to consciously communicate common values. This is based on a good leadership culture.

Twenty first century development in the Hungarian Defence Forces : The KC-390 tactical military transport aircraft

The paper gives a short historical overview of the types of aircraft representing airlift capabilities in certain periods of the life of the Hungarian Defence Forces and pays tribute to air and ground operations personnel. Describing the military transport aircraft capabilities to be developed within the framework of the Zrínyi Defence and Military Development Program, the reader will gain insight into the ever evolving he reader will gain insight into the ever evolving nature of complex airlift capabilities and the tasks resulting from participation in Alliance, international and domestic missions. The article provides a detailed description of the new, soon to be acquired military transport aircraft Embraer KC-390 Millennium.

Development of Hungarian Light Armoured Vehicles for Disaster Management and Military Applications

When launching the Zrínyi 2026 program, the Hungarian Government set the goal of taking into consideration the opportunities for the development of the Hungarian defence industry with regards to procurements, and in connection with this, the Irinyi plan defined the defence industry as one of the national strategic industries. This, of course, requires domestic products, such as the Komondor light armoured vehicle family developed in Hungary. The study depicts the main vehicle and model variants through the development process.

Resetting Defence : Modernization of the Hungarian Defence Forces and reestablishing the national defence and aerospace industry

Resetting Defence : Modernization of the Hungarian Defence Forces and reestablishing the national defence and aerospace industry

Challenges of the Application of Lynx KF-41 Infantry Fighting Vehicle in the Hungarian Defence Forces

Continuous changes in the world and Europe have posed new challenges to NATO. The Russian–Ukrainian conflict that began in 2014 has shown that, in addition to the fight against terrorism and peace operations, the possibility of procedures and confrontations in the traditional sense must not be forgotten either. In the 21st century, the battlefield conflicts are already taking place in a complex and rapidly changing environment that requires forces to keep pace with change because that is the only way they can perform their duties successfully. In response to the challenges listed, the Hungarian Government launched the Zrínyi 2026 Defence and Armed Forces Development Program, a full-spectrum force development program aimed at making the Hungarian Armed Forces a dominant force in the region. Among the developments affecting the shooting range of the program, the regularisation of the Lynx KF-41 infantry fighting vehicle should be highlighted. Due to its capabilities, the new Western instrument is sufficiently feasible for the battlefields of the future, but the procedures that we used before IFOR, i.e. the Eastern military equipment can no longer be applied. In our study, we present the features, modern challenges that a modern battlefield poses for a combat vehicle. We analyse the unique features of the Lynx Kf-41 and the challenges that will require vehicle application and team training in the future.

A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia II. főcsoport, majd jogutód intézményeinek parancsnokai (1931–1945)

A trianoni békediktátum által létszámában és fegyverzetében erősen korlátozott magyar haderő – 1922. január 4-től magyar királyi Honvédség – számára a tiszti utánpótlást egyetlen képzőintézmény, a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia biztosította. A szerző tanulmányában – folytatva a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokairól készített összegzést – azokról a parancsnokokról készült rövid életrajzi vázlatokat adja közre, akik ezen intézmények élén álltak. Mivel a honvéd repülőtisztek képzése részben itt zajlott, ezért az 1938 őszén létrejött magyar királyi vitéz nagybányai Horthy Miklós Honvéd –1943-tól vitéz nagybányai Horthy István – Repülő Akadémia parancsnokait (mindösszesen két főt) is bevonta a vizsgálatba, ezzel teljes képet adva az 1919 és 1945 közötti magyar honvédtisztképzés képzőintézményeinek parancsnokairól.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos alegységek ABV-védelmi feladatai

A Magyar Honvédség átalakította az önkéntes tartalékos rendszert. Olyan új meghatározások jelentek meg, mint önkéntes területvédelmi tartalékos, önkéntes műveleti tartalékos, illetve önkéntes védelmi tartalékos. Az önkéntes területvédelmi tartalékos századok Magyarország járásaiban szervezve lefedik az ország teljes területét. Interoperabilitásukat megkönnyíti, hogy elvileg azonos alapfelkészítésben részesülnek, így tervezhetően azonos elvárásokat lehet velük szemben támasztani. A különböző járások földrajzi elhelyezkedésükből és a települt ipari létesítmények jellemzőiből adódóan az alegységek eltérő kihívásokkal szembesülnek, ami a kötelékek szakosodását indokolhatja. Az írás összefoglalja az alegységeknek az erők megóvása érdekében teendő ABV-védelmi feladatait, bemutatja az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák kiképzését, felhívja a figyelmet az eltérő kihívásokra, valamint vizsgálja a szakkiképzés esetleges szükségességét, különös figyelemmel az ABV-védelem területére.

The security perception and security policy of Hungary, 1989–2018

ABSTRACT Between 1989 and 2018, the basic characteristics of the security perception of the Hungarian society remained constant, but significant changes occurred in the realm of security policy. The security perception of the Hungarian society retained its multidimensional character, while non-military dimensions became increasingly predominant. As a consequence of the changing strategic environment and the country's accession to NATO, Hungary became a more active actor in international security policy, albeit with strict limitations on the use of force. The changes in Hungary's foreign policy orientation after the end of the Cold War can be best described as a gradual and consistent shift towards Euro-Atlantic integration, facilitated by both external and internal factors. Furthermore, the Hungarian Defence Forces began their transformation from a Soviet-type mass army into a Western-type of expeditionary model of armed forces, that has been further accelerated by a new large-scale modernisation programme since 2016.

A fenntarthatósági szemlélet és gyakorlat egy korai példája a Magyar Honvédségben

A Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutatócsoport (KLLK) célul tűzte ki, hogy közreadja a közszolgálat területén fellelhető jó és követendő fenntarthatósági megoldásokat és példákat. A szerző tanulmányában bemutatja azokat a tényezőket, amelyeken keresztül a Magyar Honvédség karbonlábnyoma csökkenthető, és ismertet egy, a témával kapcsolatos korai kezdeményezést.

Fejezetek a területi katonai igazgatási rendszer történetéből

Ennek a periódusnak az egyik legfontosabb mozzanata a közvetlen katonai ellenőrzés megszűnése, a SZKEB távozása volt Magyarország területéről. Mindez persze nem jelentett azonnali haderőfejlesztési kezdeményezést, sőt a honvédelmi miniszter figyelmez-tetett a rejtési szabályok még szigorúbb betartására. A rejtési szabályok rendszere – főleg az 1930-as évek elejétől – már nagymértékben gátolta a haderő minőségi és mennyiségi fejlesztését, végül a bledi szerződéssel a honvédelmi vezetés megszabadult ezektől a béklyóktól is. A szerződés aláírásától kezdődően nyíltan is elindulhatott a honvédség fejlesztése.A területi katonai igazgatás működésének új rendszere, a kiegészítő parancsnokságok meg-alakítása a mérföldkőnek számító, Honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk elfogadásával vette kezdetét. Hatására a területi katonai igazgatás feladat- és szervezeti rendszere letisztult, kialakultak a katonai hatósági jogkörök fokozatai.1 Ezzel együtt az újonnan kialakított hadköteles nyilvántartás rendszere már biztosította a hadsereg egyre növekvő személyi, információs, valamint egyéb, a harc megvívásához szükséges igényeit. Mindezeken túl a területi katonai igazgatás jelentős feladata volt a visszatért országrészek katonai közigaz-gatásának megszervezése és az általuk végzett munka.

Generációs kihívások kezelése a Magyar Honvédségben

A Magyar Honvédség személyi állományában jelenleg meglévő és várható generációs különbségek komoly kihívásokat jelentenek a szükséges emberi erőforrás biz-tosításában. A fiatal nemzedék megnyerése és toborzása, továbbá a meglévő állomány megtartása érdekében szükséges a generációs kihívások és következményeik azonosítása azért, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzet, valamint a folyamatos honvédségi mun-kaerő kiáramlása mellett tartós megoldások születhessenek.

A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945)

Az önálló magyar (honvéd) tisztképzés a 19. század eleji, majd közepi próbálkozások után ténylegesen 1872-ben vette kezdetét. Színtere évtizedeken keresztül a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia volt, amely fennállása alatt sok ezer honvédtisztet adott Magyarországnak. A trianoni békeszerződés erősen korlátozta a Magyar Királyság szuverenitását, amely az önálló magyar haderő létszámára és fegyverzetére vonatkozóan is jelentős megkötéseket tartalmazott. Ugyanez volt érvényes a tisztképzésre is. A Magyar Királyságnak gyakorlatilag egyetlen tisztképző intézménye maradt: a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia.Egy-egy katonai tanintézet – nevelő- és/vagy képzőintézet – teljesítménye, az ott folyó oktató-nevelő munka nagyban függ az adott intézmény mindenkori parancsnokának személyétől és a tanári kar „minőségétől”. A két világháború közötti időszakban a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiának nyolc parancsnoka volt, akiknek a katonai életútját viszonylag kevesen ismerik, és működésükkel kapcsolatban is számos kérdés merülhet fel. Ez az írás arra keresi – és talán meg is adja – a választ, hogy ki is volt az a nyolc katonai vezető, akik mintegy huszonöt éven át, 1919 és 1945 között irányították az intézményt.