Fejezetek a területi katonai igazgatási rendszer történetéből

Abstract

Ennek a periódusnak az egyik legfontosabb mozzanata a közvetlen katonai ellenőrzés megszűnése, a SZKEB távozása volt Magyarország területéről. Mindez persze nem jelentett azonnali haderőfejlesztési kezdeményezést, sőt a honvédelmi miniszter figyelmez-tetett a rejtési szabályok még szigorúbb betartására. A rejtési szabályok rendszere – főleg az 1930-as évek elejétől – már nagymértékben gátolta a haderő minőségi és mennyiségi fejlesztését, végül a bledi szerződéssel a honvédelmi vezetés megszabadult ezektől a béklyóktól is. A szerződés aláírásától kezdődően nyíltan is elindulhatott a honvédség fejlesztése.A területi katonai igazgatás működésének új rendszere, a kiegészítő parancsnokságok meg-alakítása a mérföldkőnek számító, Honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk elfogadásával vette kezdetét. Hatására a területi katonai igazgatás feladat- és szervezeti rendszere letisztult, kialakultak a katonai hatósági jogkörök fokozatai.1 Ezzel együtt az újonnan kialakított hadköteles nyilvántartás rendszere már biztosította a hadsereg egyre növekvő személyi, információs, valamint egyéb, a harc megvívásához szükséges igényeit. Mindezeken túl a területi katonai igazgatás jelentős feladata volt a visszatért országrészek katonai közigaz-gatásának megszervezése és az általuk végzett munka.