Érzékelt tér, elgondolt tér, megélt tér: A térbeliség trialektikája egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás példáján

Márton Berki

doi:10.17649/tet.31.2.2844

Abstract

A tanulmány egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás, a Millenáris lakossági percepcióját, az azzal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket, valamint a helyszínhez kötődő társadalmi térhasználatot vizsgálja. A kérdőíves felmérés elméleti alapjául Henri Lefebvre és Edward Soja térelméleti koncepciója, a térbeliség trialektikája szolgált, mely a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg: a tér, ahogy azt érzékeljük (érzékelt tér), a tér, ahogy arról gondolkodunk (elgondolt tér), illetve a tér, ahogy azt megéljük, használjuk (megélt tér). A kutatás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a vizsgált helyszín azért válhatott sikeres barnamező-rehabilitációs beruházássá, mert a kilátogatók érzékelt, elgondolt és megélt terében egyaránt markánsan jelen van. Az épített környezet újraértelmezésének sikerességét az építészeti-örökségvédelmi szakma által is nagyra értékelt építészeti kulisszák jelzik, ugyanakkor kétségtelen, hogy a Millenárist létrehozó érdekcsoport a terület „jelentéseit” (vagyis a tér reprezentációit) is a számára megfelelő módon tudta pozicionálni. Mindössze ezek által azonban nem válhatott volna sikeressé a helyszín: a lakosság az erőteljes hatalmi-politikai konnotációk ellenére is elfogadja és aktívan használja a területet, azonban ehhez olyan napi rutinokra épülő új funkciókra volt szükség, amelyek a performativitás révén folyamatosan megélt kapcsolatot teremtenek a környező lakosság és a megújult egykori ipari helyszín között.

Highlights

Based on the findings, different social groups have different perceptions and conceptions of the venue and in line with the respondents’ socio-demographic background, they use it in diverse ways and for various purposes
empirically none of them discusses the visitors of these former industrial venues
24 Berki Márton paper focuses on Millenáris

Summary

Introduction

Different social groups have different perceptions and conceptions of the venue and in line with the respondents’ socio-demographic background, they use it in diverse ways and for various purposes. A kutatás helyszíne Budapest egyik első – és sokak által máig a legsikeresebbnek tartott – barnamező-rehabilitációs projektje, a nagy múltú Ganz-vállalat Lövőház utcai telepén kialakított Millenáris, amely a felhagyott ipari területek kulturális célú1 hasznosításának nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai térség egészében is kiemelkedő példája (Czepczyński 2008, 172.; Keresztély 2005; Polyák 2016, 31–32.).

Results

Conclusion