Abstract

A tanulmány egy budapesti barnamező-rehabilitációs beruházás, a Millenáris lakossági percepcióját, az azzal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket, valamint a helyszínhez kötődő társadalmi térhasználatot vizsgálja. A kérdőíves felmérés elméleti alapjául Henri Lefebvre és Edward Soja térelméleti koncepciója, a térbeliség trialektikája szolgált, mely a térbeliség három szemléleti módját különbözteti meg: a tér, ahogy azt érzékeljük (érzékelt tér), a tér, ahogy arról gondolkodunk (elgondolt tér), illetve a tér, ahogy azt megéljük, használjuk (megélt tér). A kutatás tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a vizsgált helyszín azért válhatott sikeres barnamező-rehabilitációs beruházássá, mert a kilátogatók érzékelt, elgondolt és megélt terében egyaránt markánsan jelen van. Az épített környezet újraértelmezésének sikerességét az építészeti-örökségvédelmi szakma által is nagyra értékelt építészeti kulisszák jelzik, ugyanakkor kétségtelen, hogy a Millenárist létrehozó érdekcsoport a terület „jelentéseit” (vagyis a tér reprezentációit) is a számára megfelelő módon tudta pozicionálni. Mindössze ezek által azonban nem válhatott volna sikeressé a helyszín: a lakosság az erőteljes hatalmi-politikai konnotációk ellenére is elfogadja és aktívan használja a területet, azonban ehhez olyan napi rutinokra épülő új funkciókra volt szükség, amelyek a performativitás révén folyamatosan megélt kapcsolatot teremtenek a környező lakosság és a megújult egykori ipari helyszín között.

Highlights

  • Based on the findings, different social groups have different perceptions and conceptions of the venue and in line with the respondents’ socio-demographic background, they use it in diverse ways and for various purposes

  • empirically none of them discusses the visitors of these former industrial venues

  • 24 Berki Márton paper focuses on Millenáris

Read more

Summary

Introduction

Different social groups have different perceptions and conceptions of the venue and in line with the respondents’ socio-demographic background, they use it in diverse ways and for various purposes. A kutatás helyszíne Budapest egyik első – és sokak által máig a legsikeresebbnek tartott – barnamező-rehabilitációs projektje, a nagy múltú Ganz-vállalat Lövőház utcai telepén kialakított Millenáris, amely a felhagyott ipari területek kulturális célú1 hasznosításának nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai térség egészében is kiemelkedő példája (Czepczyński 2008, 172.; Keresztély 2005; Polyák 2016, 31–32.).

Results
Conclusion
Full Text
Published version (Free)

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call