Abstract
A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
Highlights
Studying the Turkish language in early modern European Universities
While research into Arabic was mainly justified by the underlying theological context, and Persian was attractive for its rich literary heritage, studying Turks and the Turkish language was motivated by two factors, one was the ever growing political and commercial significance of the Ottoman Empire in Europe, the other being the Christian mission
This article gives a short survey of the theme and treats only the major Turkish grammars and dictionaries that appeared in print
Summary
A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. 1754-ben Bécsben létrejött a Keleti Akadémia, az első önálló intézmény Európában, amelynek feladata a diplomataképzésen túl, a keleti (ez esetben arab, perzsa és török) nyelvek oktatása és kutatása volt. Az evangélikus Hieronymus Megiser (Stuttgart, 1554 k.–Linz, 1618/161) kora jelentős német polihisztor tudósa volt, aki német és osztrák egyetemeken töltötte élete nagy részét (Graz, Klagenfurt, Majnafrankfurt, Lipcse).[8] Elsősorban nem a törökkel foglalkozott, de övé az érdem, hogy Georgievits és mások nyelvi anyagát összeboronálva létrehozta az első török szótárat és nyelvtani vázlatot. Az átírásos szövegek közül különösen a beszélgetések (colloquia, conversationes) segítenek a korabeli beszélt török nyelv és nyelvjárások rekonstruálásában.[10]
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
