Népiskolai tanítók sajtómegjelenésének mintázata a kurrens politikai napilapokban 1921-ben

Abstract

A neveléstörténeti sajtóreprezentáció-vizsgálat a dualizmus korszakára vonatkozóan már jelentős szakirodalommal rendelkezik. Ugyanígy elmondható, hogy a szocialista (pedagógiai) sajtó feltárása is folyamatosan új eredményeket mutat. A Horthy-korszak neveléstörténeti keretbe ágyazott sajtókutatása vakfoltja a hazai neveléstörténeti szcénának. A politikai és bulvárlapok vonatkozásában pedig szinte nem is érezhető kutatói aktivitás, miközben a korszak kommunikációs csatornája az írott sajtó volt. A legjelentősebb napilapok többszázezres olvasótáborral rendelkeztek, ezáltal a lapok közvélemény-formáló ereje vitathatatlan. Kutatásunk a két világháború között megjelölt év politikai napilapjaiban a népiskolai tanítókról megjelent tartalmakat vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszertan alkalmazásával. A vizsgálat érvényessége érdekében eltérő politikai orientációval és jelentős olvasótáborral rendelkező politikai lapok képezték a korpuszt: Az Est, az Uj Nemzedék, a Pesti Hirlap. A kvalitatív módszer keretében a tematikus tartalomelemzést részesítettük előnyben, a kvantitatív paradigma esetében a leíró statisztika segítségével kerestünk a vizsgált orgánumok esetében publikációs mintázatot. A kvalitatív tematikus tartalomelemzés és az azt lehetővé tevő kódolás mind elmélet-, mind adatvezérelt formában, a kombinált logika mentén valósult meg. A korpuszból kinyert adatok deskriptív-interpretatív feldolgozásával nem csak rögzítettük a megjelenített tanítói témákat, hanem a szakirodalmi keret felhasználásával kontextusba is ágyaztuk. A tanítókat érintő, a tanítókról szóló rövid sajtóidézetek törzsszövegbe integrálásával a vizsgált időszak szellemisége is megidézhető. A kutatási kérdések közül jelen munka a tanítókról szóló témák közül kettőt mutat be, valamint a kvantifikáció révén a három vizsgált lap témaválasztásainak mintázatát jeleníti meg. A kutatás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált lapok mely tanítókat érintő témákkal tematizálták az elemi oktatást érintő közbeszédet, valamint a vizsgált lapok témaválasztása – a lapok egymással történő összehasonlítása alapján – erős polarizáltságot mutat.