Minőségdimenziók a BME gazdasági mesterképzésének vizsgálatában

Abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A világszerte átalakuló felsőoktatási intézményekben, köztük hazánkban is, a verseny fokozódik az oktatási szolgáltatások minősége terén. A Covid-19 világjárvány katalizátorként szolgált a digitális eszközök elterjedéséhez a felsőfokú oktatásban is, jelentős támogatást nyújtva az oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. Azonban kevés figyelmet szenteltek eddig a hazai és nemzetközi kutatások az online jelenlét hatásának vizsgálatára: milyen hatással van a személyes és online tanulás az oktatás minőségére a hallgatók szemszögéből érzékelve. E kutatás keretében arra fókuszáltunk, hogy megértsük az empátia és a digitális eszközök szerepét az oktatási folyamatokban. A vizsgálat részeként egy többszöri keresztmetszeti kutatás megközelítést alkalmaztunk, kiterjesztve a Covid-19 járvány előtti, alatti és utáni időszakokra, és részletesen elemezve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdasági mesterképzésén részt vevő hallgatók körében. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányunk során a szolgáltatásmarketingben alkalmazott SERVQUAL modellt használtuk a változások mérésére. A kutatás eredményeit egy átfogó felmérés részeként mutatjuk be, amely a Covid-19 járvány előtti, alatti és utáni időszakokra terjed ki. Az öt tényezőcsoport közül (fizikai környezet, megbízhatóság, készségesség, hozzáértés és empátia) különös hangsúlyt fektettünk az empátiára. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kutatás eredményei nem csupán a marketing oktatás területén tapasztalt preferenciaváltozásokra hívták fel a figyelmet, hanem átfogó betekintést nyújtottak abba is, hogy ezek a változások milyen hatással vannak az oktatókkal és a technikai eszközökkel szembeni hallgatói elvárásokra. Az elmúlt években bekövetkezett transzformációk alapján megérthetjük, hogyan formálódik át a hallgatói élmény, és milyen irányokba halad a felsőoktatás minősége. GYAKORLATI/GAZDASÁGPOLITIKAI JAVASLATOK Javasoljuk, hogy a kutatás eredményeit integrálják a felsőoktatási fejlesztési tervekbe, így elősegítve a hallgatók minőségérzékelésének növelését. Ezáltal a felsőoktatási intézmények jobban alkalmazkodhatnak az új kihívásokhoz és elvárásokhoz, amelyeket a digitalizáció és a változó preferenciák hoztak magukkal.