Kell-e foglalkozni az irigységgel? A diszpozicionális irigység pszichológiai jelentősége

Abstract

Háttér: Az irigység témájával évezredek óta foglalkozik az emberiség, a pszichológia tudománya is szinte a kezdetektől fogva érdeklődik iránta. Nincs azonban egységes álláspont a diszpozicionális irigység konceptualizálásában, magyar mintán pedig alig van a témát érintő kutatás, holott a diszpozicionális irigység a nemzetközi kutatási eredmények alapján pszichológiai szempontból jelentősnek tekinthető. Célkitűzés: Az elemzések elsődleges célja a diszpozicionális irigység hazai kutatásának ösztönzése, azáltal, hogy feltárjuk és a nemzetiközi szakirodalom alapján megerősítjük legfontosabb korrelátumait, modellt építünk. Módszer: A mintát a Károli Gáspár Református Egyetem „Életünk a koronavírus-járvány idején” című kvázi reprezentatív mintájú kutatásában a 18. életévüket betöltő személyek adták (n = 2205). Az egyes változók közötti kapcsolatok feltárására korrelációs elemzések szolgálták, a változók közötti kapcsolatrendszer feltérképezésére modell elemzés (SEM) készült. Eredmények: A modell alapján elmondható, hogy a diszpozicionális irigység jól meghatározza a depressziót és a jóllétet. A modell a diszpozicionális irigység varianciájának 27%-át, a depresszió varianciájának 38%-át, az általános jóllét varianciájának 42%-át magyarázza. A nők és a férfiak diszpozicionális irigység szintje között szignifikáns, de elhanyagolható hatásmértékű különbség van. Következtetés: A diszpozicionális irigység és a jóllét kapcsolata mintánkon megerősítést nyert, a vizsgálatok a diszpozicionális irigység pszichológiai jelentőségét és további vizsgálatának szükségességét támasztják alá. A részletesebb elemzés a gyakorlat számára is hasznos lehet.