Fogyasztói szokások vizsgálata kvantitatív módszerekkel a magyarországi tejtermékpiacon

Abstract

Számos tanulmány és kutatás szól a tejtermékek egészségvédő szerepéről, és hogy fogyasztásuk hozzátartozik a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozáshoz. Az említett pozitív élettani hatások miatt nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk ezekből a termékekből, ugyanakkor a mai (élelmiszer) fogyasztási szokások átalakulóban vannak és rapid módon változnak. A tanulmány célja volt, hogy a fogyasztási gyakoriságon túl felmérje a tejtermékfogyasztók tipikus csoportjait és a fogyasztási szokásokat. A reprezentatív megkérdezés országos szintű volt, amelyben 503 fő vett részt 18-75 éves korig. A statisztikai elemzések során 95%-os konfidencia szint mellett 0,05 vagy annál alacsonyabb érték lett meghatározva szignifikáns kapcsolatnak. A faktorextrakció főkomponens elemzéssel történt, az adatok alkalmasságának vizsgálata Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) és Bartlett teszt segítségével készült. A faktorok száma a Kaiser kritériummal lett meghatározva, továbbá Varimax rotáció lett alkalmazva. A klaszterek számának meghatározása két lépcsőben történt (1. Ward-féle módszer, 2. K-közép módszer). Megállapítható volt, hogy leggyakrabban folyadéktejet, joghurtot, tejfölt és túrót fogyasztunk, továbbá elmondható, hogy a hazai fogyasztó még mindig nincs tisztában a vaj és a margarin közti különbséggel. A nők átlagosan gyakrabban fogyasztanak folyadéktejet és tejfölt, mint a férfiak. A magasabb jövedelemmel rendelkezők gyakrabban fogyasztanak érlelt sajtokat. A magukat egészségtudatosnak vélő válaszadók gyakrabban esznek joghurtot, túrót és érlelt sajtot. A klaszteranalízis során három klasztert sikerült azonosítani: a „Tömegtermék fogyasztó”-t, az „Innovációra nyitott”-at és a „Hipokrita lokálpatrióták”-at. A három klaszter esetében meghatároztuk azokat a jellemzőket, amelyek segítségével egy kampány során megszólíthatók.