Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében

Abstract

Mind a hazai mind a nemzetközi szakirodalomban egyetértés van abban, hogy az egészségtudatosság és a környezettudatosság együttesen jellemzi a fenntartható élelmiszer-fogyasztást. A vizsgálat jelen esetben a felnövő generáció élelmiszer-fogyasztási szokásainak felmérésére irányult, a mostani 18-25 éves korosztály tekinthető a „közeljövő fogyasztójának”, a vizsgált korcsoportban a felsőoktatási hallgatók esetében elmondható, hogy a fogyasztásaik során, különösen az élelmiszer-fogyasztás területén önálló döntéshozónak tekinthetőek. Ezen életszakaszban kialakuló fogyasztási minták – melyet az oktatásból szerzett információk is befolyásolnak – meghatározóak lehetnek a későbbiekre is. A felmérésünk alapján megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói kevésbé ismerik a környezettudatosság kritériumait, mint az egészségtudatosság jellemzőit, inkább tekintik magukat egészségtudatos élelmiszer-fogyasztónak, mint környezettudatos élelmiszer-fogyasztónak, s nagyobb arányban utasítják el az élelmiszer-fogyasztás kapcsán a környezeti szempontokat, inkább az önérdek dominál a mások érdekeivel szemben a döntéseiknél. Kiemelendő, hogy a fentiek minden esetben a vélt, saját magukról véleményezett egészségtudatosságra és környezettudatosságra tett megállapítások. A továbbiakban azt szándékozzuk vizsgálni, hogy a vélt és a valós tudatosság között milyen összefüggés fedezhető fel az élelmiszer-fogyasztás tekintetében.