Abstract

A talajok szervesanyag tartalma számos területen jelenik meg, mint tényező. Ismerete segíti a pontosabb modellek kidolgozását, a hatékonyabb előrejelzések, becslések alkalmazását. Míg a szervesanyag mennyisége jól jellemezhető, addig komoly kihívást jelent a talaj szervesanyag-minőségének meghatározása. Erre vonatkozóan (főleg a szervesanyag-kivonatok spektrális elemzésén alapuló) számos módszert fejlesztettek ki, például az E4/6[465/665 nm] vagy az E2/3[250/365 nm] arányt. A kivonatok ultraibolya és látható fény (UV-VIS) spektrumai (200-900 nm) exponenciális görbéket alkotnak, amelyekből a kiválasztott pontokon mért adatokból levezetett arány a szerves anyag molekulaméret-eloszlásáról (a huminsavak és a fulvosavak aránya) ad információt. A hagyományos E4/6értékek általában jó információt adnak a szerves anyagok minőségi eloszlásáról. Ha a minták valamilyen zavaró tényezőt tartalmaznak, a két pont arányán alapuló hagyományos megközelítések számos problémát rejthetnek magukban. A bemutatott EFA (Exponenciális illesztés módszere) azonban sokkal megbízhatóbb és megismételhetőbb eredményeket ad, több száz pont illesztésével. Az EFA kevésbé érzékeny a minták hígítási különbségeire, amelyek esetében megbízhatóbbnak (vagy legalább ugyanolyan jónak) bizonyult, mint a hagyományos módszer. Ezért használata javíthatja a szervesanyag-minőség meghatározásának pontosságát és megismételhetőségét.

Full Text
Published version (Free)

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call