Abstract

Az ukrajnai háború következtében kialakult menekültválság kapcsán Magyarország tranzitországnak számít. Az országon átutazó menekülők milliói, a nyugati országok stratégiájától eltérő lakhatási segítségnyújtást igényeltek. Tanulmányunkban azt járjuk körbe, hogy egy rendkívüli válsághelyzet, késlekedő állami szerepvállalás mellett, miként mobilizálja az állampolgárokat, az otthonukat elvesztőknek szolidáris szállásadást nyújtva. Ehhez nyújtanak empirikus alapot a szolidáris szállásadók körében lefolytatott interjúink és kvantitatív mérésünk (N=151). Eredményeink azt mutatják, hogy a szolidáris szállásadók többsége a nagyszámú átutazó, rövidtávú szállásigényére reagált. A feltártak alapján jelentős eltérés rajzolódik ki az állampolgárok által nyújtott szolidáris szállásadás és az egyéb önkéntes segítségi forma között, a kapcsolatba kerülési utak vonatkozásában: utóbbiak nagy része hálózatos alapon, a közösségi médiában szerveződött, míg a szolidáris szállásadások többsége spontán módon, peer to peer kezdeményezések keretében realizálódott.Kutatásunk a szállásadási szolidaritás tekintetében feltártakkal ráerősít azokra a tanulmányokra, melyek a közelmúlt, rendkívüli helyzetekben megmutatkozó magyarországi civil szolidaritás jelentőségére világítanak rá. Azonban arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy az önkéntes tevékenységek fenntarthatósága szervezeti támogatás nélkül hosszabb távon nem biztosítható.

Full Text
Paper version not known

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call

Disclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.