Jelen tanulmány bővebb ismertetője a 2023. november 21-én tartott Sokszínű pedagógia címmel tartott online konferencián elhangzott előadásnak. A szorongás az élet része, átszövi életünket. Ezzel a jelenséggel szülőként, pedagógusként egyaránt találkozunk mindennapi helyzetekben, illetve iskolai környezetben. A tanulmányban röviden ismertetésre kerül a szorongás fogalma,különböző típusai és megjelenési formái. Fontosnak tartom az okok és a tünetek bemutatását, kitérek a szorongás és a teljesítmény egymásra gyakorolt hatására is. A teljesítmény- és az iskolai szorongás, melyek nem önálló pszichiátriai kategóriák, továbbá a szorongás kezelésének, illetve a pedagógusnak a lehetséges eszközei is kifejtésre kerülnek a teljesség igénye nélkül.

This study reveals the preliminary results of a project involving pre-service preschool teachers (N=32). This investigation is relevant since it is crucial that students must benefit from tasks aimed at developing productive imagination during their preschool teacher training, as their future job is one of the professions that requires the most creativity within pedagogy. Accordingly, in the framework of the “Play in the Arts” course, the participants could experience the manifestation of their own creative imagination through a multi-step project. As a result, various unique products (drawings or paintings; stories; scenes of the stories visualised in plasticine; photos of scenes; photo slides etc.) were created. The results are related to the first phase of the project: creating associations inspired by music, then representing the created internal images and verbal associations as external images.

Internationalization in higher education has become a priority worldwide. Accordingly, the European Union Erasmus+ program has become fairly successful as it offers a great opportunity for the stakeholders of higher education to participate in various mobility and international collaboration programs. The present study is aimed to focus on a part of KA107 Erasmus+ transatlantic project, during which two early childhood care facilities were observed: a Little Eagles Learning Center (Florida, USA) and a Central Preschool in the Northern Great Plain region of Hungary. The observation data were collected by an American and a Hungarian professor in the summer of 2022. One of the main results of the content analyses to detect similarities and differences in the observed institutions is a universal need for children to feel safe. It was also found that a wide range of age-relevant, well-designed activities are essential to enhance and motivate preschool children’s cognitive and psychological development as well as their creativity.

In dem Beitrag wird über persönliche Beobachtungen in deutschsprachigen Sportstunden in der Grundschule berichtet. Diese Untersuchung ist Teil einer größeren Forschung, die zum Ziel hatte, den zweisprachigen Unterricht in der Primarstufe zu analysieren. Im Interesse des erfolgreichen Fremdsprachenunterrichts in der Grundschule ist es wichtig zu wissen, was im Klassenzimmer wirklich vor sich geht. Die Ergebnisse können für alle Fachleute interessant sein, die Möglichkeiten suchen, die die fremdsprachliche Kompetenz der Grundschulkinder ohne zusätzliche Stunden entwickeln.

A Jászberényi Campus közösségépítő szerepe címmel az előadás vizsgálni kívánja az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campus közösségépítő szerepét a kezdetektől napjainkig. Kitér az egykori intézmény népoktatásban betöltött szerepére, a tanyai iskolák, a társadalmi szervezetek meghatározó tevékenységeire. Bemutatja a tanítóképző intézet egykori vezetőinek, tantestületének a tanulmányi munka mellett végzett hangsúlyos népművelési munkáit. Végigkíséri az 1960-as, majd az 1970-es években történt oktatáspolitikai változásokat, amelyek meghatározták az intézmény népművelésben betöltött szerepét. Az 1980-as, 90-es években, a Művelődési Minisztérium javaslatára és támogatásával átalakított képzések népművelő, majd andragógia, jelenleg közösségszervezés szakokon képezik a szakembereket. A történelemben való visszatekintés jól tükrözi, hogy napjaink közösségszervező tevékenysége, a közösségi értékteremtés a múltban gyökerezik, amelynek kihagyhatatlan résztvevője volt a térség egyetlen felsőoktatási intézménye, az abban oktató, nevelő tanárok, akik a tanítóképzésen felül részesei voltak Jászberény és a térség minden megmozdulásának, közösségi értékteremtésének.

A csoportmunka mint pedagógiai munkaforma a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésében kiemelt szerepet tölt be, különösen akkor, ha a tanulási folyamat együttműködésen és közös alkotáson alapul. A pedagógusjelöltek szemléletének vizsgálata fontos támpontot nyújt ahhoz, hogy megértsük, miként értelmezik a csoportos tanulás lehetőségeit és kihívásait a tanárképzés különböző szakaszaiban. Jelen tanulmány célja a tanító szakos hallgatók csoportmunkáról alkotott nézeteinek feltárása kvalitatív módszertan, elsősorban metaforaanalízis alkalmazásával. A kutatásban 63 hallgató vett részt, akik spontán metaforák segítségével fejezték ki asszociációikat a csoportmunkáról. Az elemzés négy fő konceptuális tartományt azonosított: együttműködés, egység, alkotás és résztvevők. Az eredmények szerint a hallgatók összetetten, évfolyamonként eltérő hangsúlyokkal közelítik meg a csoportmunka fogalmát – a barátság, hatékonyság, nehézségek, illetve élmény szempontjai mentén. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a metaforák révén a tanítójelöltek tudattalan gondolkodásmintái és szakmai fejlődése is jól nyomon követhető.

The purpose of the study is to systematize the message of Dante’s Divina Commedia experienced after rereading it with a special focus on structure, the rich system of symbols, allegorical references of the work, the significance of which has hardly been debated in literature. The journey that Dante takes and offers to the reader is such an allegorical one, whose understanding is hidden in Catholic mythology. It is a struggle for harmony and a feeling of safety, which is done individually. To what extent one wishes to engage in this endeavour is up to the person. The goal is not to proliferate the literature related to Dante, but to focus on what guidance his work can give the reader and shed light on the issues we experience in our lives with the help of his narrative poem.

With the emergence of information literacy (IL) and media literacy, we need to learn that there are other, useful literacies, such as data literacy (DL) and artificial intelligence (AI) literacy. Both offer new directions that are on their way to becoming an important part of the skills, abilities and competencies required for work with data. Our review shows that the idea of a “data-driven world” is becoming more than a utopia, because it is increasingly becoming a reality in secondary and tertiary education, providing insight into the attitudes and competencies, and is now increasingly becoming part of research data education.

A Köznevelési törvény (2011) a „különleges bánásmódot igénylő gyerekek, tanulók” kifejezést használja. Ez a szóhasználat egyfajta gyűjtőfogalom, amely az elnevezés által is tükrözi azt a szemléletet és törekvést, hogy sokfélék vagyunk, sokfélék a családok és gyerekeik is, ám mindenkinek egyformán – mégis sajátos módon – helye van a köznevelés rendszerében. A tanulmány a diverzitás fogalmával jellemezve fejti ki a különleges bánásmódot igénylő és hátrányos helyzetű gyermek és családok jellemzőit, és részletezi a pedagógiai hatásrendszer elemeit az integráció, inklúzió szemléletében és gyakorlatában.

A problémaalapú tanulás pedagógiai értelmezése annak a tanulásszervezési folyamatnak a rendszerelemeit nyújtja – mind elméleti, mind gyakorlati kontextusban –, amelyben a hangsúly a tanuló személyes hatékonyság- és kompetenciatudatára, a nyitott és rugalmas gondolkodásmódra, a változó világban való tájékozódásra és a folyamatos önfejlesztés igényére helyeződik. A tudást mint egyéni konstrukciót értelmezi, amelynek módszerei, munkaformái és eszközei a kooperatív tanulási környezetben nyernek létjogosultságot. Különféle tanuláselméleti tartalmak komplex integritásában a tanulási folyamatot élethelyzetekbe tereli. Erős késztetést generál a tanulókban az őket érintő, aktuálisnak megélt társadalmi, gazdasági jelenségek egyéni és kollektív értelmezésére, a kérdések megválaszolására, egy probléma sikeres kezelésére.