Thomas Hobbes and the dilemmas of the natural state

Levente Nagy

doi:10.18392/metsz/2020/3/1

Abstract

The purpose of this paper is to reflect on some the ideas of Thomas Hobbes, one of the foundersof modern political philosophy, best known for his masterpiece, Leviathan. The aim of this essayis not to provide a full scale analysis of Hobbes’ main work, nor to present his moral or politicalphilosophy, nor to reflect on the significance of his impact on later political thinkers. The aim ismore modest, and the theme under scrutiny is more narrow: the paper is devoted to a criticalanalysis of the main premise (state of the nature) of Hobbes’ theory of power, including theambivalent character of the state of nature, as well as the logical dilemmas that arise duringthe analysis. After a general presentation of Hobbes’s philosophy and of the logical construction of hiswork, I will tend to focus on two aspects of the state of nature: firstly, I will analyse the assumedanalogy between the state of nature and the Book of Genesis; secondly, I will examine whetherthe „war of all against all” is an axiomatic outcome of the „primitive” state. It turns out, that theanswers for these questions are not so unanbiguous.

Highlights

Thomas Hobbes and the dilemmas of the natural state First chapter – The axiomatic nature of total war
After a general presentation of Hobbes’s philosophy and of the logical construction of his work, I will tend to focus on two aspects of the state of nature: firstly, I will analyse the assumed analogy between the state of nature and the Book of Genesis; secondly, I will examine whether the „war of all against all” is an axiomatic outcome of the „primitive” state
Www. metszetek.unideb.hu tanulmány berendezkedés lehet a legalkalmasabb a „jó élet” megvalósításához? Kora történelmi tapasztalataiból kiindulva, a Machiavelli által egyedül életképesnek tartott központosított állam, illetve a Bodin által is alátámasztott, általános törvényszerűségekre alapozott abszolút monarchia szükségességének gondolatait figyelembe véve, Hobbes tudományos szintre emelte államelméletét, amely nem kevesebbet állít, mint hogy egységes és oszthatatlan politikai entitásra, és ezen belül abszolutisztikus hatalomra van szükség a rend és béke létrehozása és fenntartása érdekében, illetve hogy a szuverén hatalomgyakorlás megalapozott legitimitását nem az Istentől vagy a hódítás jogából származtató, hanem elsősorban az emberi szerződés útján létrehozott államban kell keresni

Summary

Hobbes általános filozófiája

Hobbes visszautasította az előző századokban uralkodó, de korának is még divatos bölcseleti módszerét (skolasztika), amely elismerte, hogy a tudományos vizsgálatnak van némi – korlátok közötti – szerepe, de a világ végső megismeréséhez csak a hit által lehet eljutni. A Machiavelli által egyedül életképesnek tartott központosított állam, illetve a Bodin által is alátámasztott, általános törvényszerűségekre alapozott abszolút monarchia szükségességének gondolatait figyelembe véve, Hobbes tudományos szintre emelte államelméletét, amely nem kevesebbet állít, mint hogy egységes és oszthatatlan politikai entitásra, és ezen belül abszolutisztikus hatalomra van szükség a rend és béke létrehozása és fenntartása érdekében, illetve hogy a szuverén hatalomgyakorlás megalapozott legitimitását nem az Istentől vagy a hódítás jogából származtató, hanem elsősorban az emberi szerződés útján létrehozott államban kell keresni. A törvény és a jog fogalmainak, illetve a természeti törvények részletes elemzése a Leviatán fontos részét képezik, e tanulmány keretei között azonban csak utalás szintjén kerül sor e kérdésekre, mivel jelen írás nem a társadalmi szerződés aktusát és az állam létrejöttét helyezi az elemzés középpontjába. Az előző szemponttól nem függetlenül, indokoltnak tűnik két alapvető kérdés felvetése: Pontosan milyen tényezők összjátéka vezet (A Leviatán szoros szövegolvasata alapján) a katasztrófához, azaz a mindenki mindenki elleni háborújához? Valóban axiomatikus-e a totális háborúba torkollás, ahogy azt Hobbes látta és láttatni szándékozta?

Teremtés története versus Természeti állapot

Agresszív magatartás