TESTEK TÉRBEN ÉS IDŐBEN

Abstract

Olyan irodalmi mű a tanulmány tárgya, amelyben „az archivárius tevékenység váratlanul teremtéssé válik”, mert az „archívum testének” narratív előállítására törekszik. A dokumentarista stilizáltságú elbeszélés valós nevekkel, adatokkal látja el a regényt, mintegy érzékeltetve: „a fikció az archívumokban lakozik”. Ez a mű az adatok fikciós hatásaira és narratív erejére alapoz, szemben azzal az elképzeléssel, hogy „ezeket a forrásokat meg kell tisztítanunk a fiktív elemektől, hogy a tények valós magjához jussunk” (Ernst 2008). A tanulmány alapvető kérdése, hogyan nyilvánulnak meg a testet értelmező háborús időterek interpretációs javaslatai a dokumentumregényben. A kérdés megválaszolása érdekében számos megtestesítési modellhez és eljáráshoz fordulhatunk: a testhatások valójában szövegstratégiák, a testi viszonyok poétikai viszonyokká változnak. Az a gondolatmenet, az a narratív figyelem, amelyet Daša Drndić Sonnenschein című regénye a test problémájának szentel, a múlt idő-tereinek értelmezésére játékba vonják a test manipulálásának módozatait, a deportálások számadatait, a bio-hatalom dokumentált működésmódjait, a hatalom testesztétikájának való kiszolgáltatottság mozzanatait stb.