Abstract
Long term survival of successfully resuscitated patients is primarily determined by their post-cardiac arrest neurological function. If the patient undergoes a long-term resuscitation or remains comatose as part of the post-cardiac arrest syndrome (PCAS), organ-specific intensive care is urged to aim hemodynamic stabilisation, normalisation of organ perfusion and prevention of injuries at cellular level. One of the basic measures of PCAS intensive care is to prevent hypoxic brain injury by mild therapeutic hypothermia (THT). The physiological changes of the human body at hypothermic conditions require high level monitoring and specially focused intensive care limiting its implementation. The multicentric, controlled, randomized targeted temperature management (TTM) trial published in 2013 compared the TTM against the THT in the treatment of PCAS patients. The equal outcome of the 2 methods has partly changed the practice of the intensivists in the treatment of such patients. This manuscript gives the pros and cons for each therapeutic method in post-resuscitation therapy. Nevertheless, the author shows the possible implementations and the DRG (diagnosis-related group) reimbursement of the method in Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1840-1844.
Highlights
A keringésmegállásból sikeresen újraélesztett betegeknél a hosszú távú túlélést elsődlegesen a beteg postresuscitatiós residualis neurológiai károsodása határozza meg
The multicentric, controlled, randomized targeted temperature management (TTM) trial published in 2013 compared the TTM against the terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT) in the treatment of post-cardiac arrest syndrome (PCAS) patients
A szerzőnek és számos post-cardiac arrest syndrome (PCAS)-centrum vezetőjének a véleménye szerint is a terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT) továbbra is az elsőként választandó metodika a hosszantartóan újraélesztett, spontán keringéssel bíró betegek esetében a cerebralis protekció érdekében, a THT minden élettani és kórélettani hatásával is számolva, szervfunkciókat monitorozva és szükség esetén kezelve
Summary
Amennyiben a beteg hosszan tartó újraélesztést követően a keringésmegállás utáni szindróma (PCAS – post-cardiac arrest syndrome) részeként tartósan kómában marad, szervspecifikus intenzív kezelésben kell részesíteni, melynek célja a beteg hemodinamikai állapotának stabilizálása, a szervperfúzió normalizálása és a sejtszintű károsodások megelőzése. A PCAS-kezelés egyik alappillére e betegeknél az agy hypoxiás károsodásának megelőzése kontrollált, célzott, terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT). E kezelés a hypothermia okozta fiziológiás változások miatt fokozott monitorozást és speciális intenzív beavatkozásokat igényel, melyek sokszor gátolhatják a kezelés gyakorlati alkalmazását. A 2013-ban megjelent, célhőmérséklet-orientált kezelést célzó (TTM – targeted temperature management) vizsgálat azonban megkérdőjelezte a THT-kezelés szükségességét, ami megváltoztatta az intenzíves társadalom eddigi PCAS-kezelési gyakorlatát. A jelen cikk célja a két módszer létjogosultságának összevetése, valamint a THT magyarországi implementációs lehetőségeinek és a THT-finanszírozásnak a gyakorlati bemutatása. Kulcsszavak: újraélesztés, keringésmegállás utáni szindróma, neuroprotekció, hypothermiás kezelés, célhőmérsékletorientált kezelés
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
