Phosphatase activity on calcareous sandy and pseudomyceliar chernozem soils well supplied with phosphorus

Abstract

N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcellájának foszfatázaktivitását vizsgáltuk két talajtípuson: karbonátos homoktalajon (Őrbottyán) és mészlepedékes csernozjom talajon (Nagyhörcsök). A talajmintákat egy, 1985-ben indított N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcelláinak (0 kg N·ha -1 és évente 100 kg P 2 O 5 ·ha -1 ) 0–20 cm-es rétegéből vettük. Jelen közleményünkben a novemberi és májusi minták eredményeit tárgyaljuk. A kísérletben választ kerestünk a savas és lúgos foszfomonoeszteráz aktivitás alakulására, a talajtípus, a mintavételi időpont, illetve a repce rizoszféra hatására. A tartamkísérlet P-műtrágyázásának következményeként mindkét talaj jó foszforellátottságú volt. A homoktalaj AL-oldható foszfortartalma – a talaj kisebb PO 4 -ion megkötő képessége miatt – minden esetben meghaladta a csernozjom talajét. A gyökérzet pH-értéket csökkentő, és AL-oldható foszfortartalmat növelő hatása csupán a csernozjom talajon volt kimutatható. Ezen a talajon a rizoszféra foszfát-tartalma mintegy másfélszeresére emelkedett a növénymentes talajhoz viszonyítva. A foszfatázaktivitás a talajok jelentős különbségét mutatta, a csernozjom talaj enzimaktivitása mintegy háromszorosa volt a homoktalajénak. A foszfatázaktivitás átlagos értéke az őrbottyáni homoktalajon a savas foszfatáznál 23,6; a lúgosnál 90,7 μg pNP·g -1 ·óra -1 volt, míg Nagyhörcsökön a csernozjom talajban az értékek 64,2 és 278,7 μg pNP·g -1 ·óra -1 voltak. Mindkét talajra jellemző volt a lúgos foszfatáz aktivitás dominanciája a savassal szemben. A csernozjom talaj enzimaktivitása mind a savas, mind a lúgos foszfatázok esetében ősszel nagyobb (savasnál 2,9-szeres, lúgosnál 3,2-szeres), tavasszal némileg kisebb fölényt mutatott a homoktalajhoz viszonyítva (savasnál 2,6-szeres, lúgosnál 3-szoros). A szezonális változás mindkét talajon megmutatkozott. A rizoszféra pozitív hatása a foszfatázaktivitásban csupán a májusi mintavételkor jelentkezett, mégpedig mindkét talajon a megemelkedett savas foszfatáz aktivitásban. Az őszi és tavaszi foszfatázaktivitás alakításában a talaj AL-oldható foszfáttartalma és nedvességtartalma egyaránt fontos szerepet játszhat, azonban a rizoszféra változásaiban előbbieken túl a növény szerepe tűnik meghatározónak.