Abstract
The effects of different bacterial fertilizers and their combinations with NPK fertilizer and wheat straw were investigated on some soil properties (chemical parameters) and on the biomass production of testplant. The applied quantities of the bacterial fertilizers were the double of the recommended dose. The experiment was set up in 2013 at the Institute of Agricultural Chemistry and Soil Science, in a three replications, in a random block design. Calcareous chernozem soil; originating from Debrecen (Látókép) was used with ryegrass (Lolium perenne L.) test plant. At the end of the experiment (after 8 week) the samples of soil and plants were determined for nitrate-nitrogen, ALsoluble phosphorus and potassium content of soil, the weight of green biomass of ryegrass per pot, the dry matter and moisture content of ryegrass. Straw treatment resulted better water and available nutrient content of soil in general. Inoculation however was not improving the biomass production over the fertilizer treatment. Interrelation with the recommended dose could be further studied.
Highlights
their combinations with NPK fertilizer and wheat straw were investigated on some soil properties
the samples of soil and plants were determined for nitrate-nitrogen
(1997): Microbial diversity and application of microbial products for agricultural purposes in China
Summary
Tenyészedényes kísérletben három különböző biokészítmény, valamint azok NPK műtrágyával és búzaszalmával kiegészített kombinációinak a talaj kémiai paramétereire és a tesztnövény biomasszájára kifejtett hatásait tanulmányoztuk. A kísérletet 2013-ban a DE MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetében állítottuk be, három ismétlésben, véletlenblokk elrendezésben. A kísérletben Debrecen, Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom talajt alkalmaztunk, angolperje tesztnövénynyel (Lolium perenne L.). Héten a talaj-, valamint a növényminták laboratóriumi vizsgálatára került sor. Meghatároztuk a talajminták nitrát-nitrogén, AL-oldható foszfor- és kálium tartalmát, illetve az angolperje edényenkénti nedves biomasszáját, illetve szárazanyag- és nedvesség-tartalmát. A búzaszalma kijuttatása kedvezően hathatott a talajok víz- és tápelem-tartalmának alakulására. Az oltóanyagok a növényi biomasszát általában csökkentették, illetve nem bizonyultak jobbnak a műtrágyás kezelésnél. Az alkalmazási dózissal való összefüggések tovább vizsgálandóak. Kulcsszavak: baktériumtrágya, talajkémia, tápelem-ellátottság, angolperje, növényi biomassza
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
