Abstract
In this essay, I aim to summarize the main characteristics of the relationship structure ofpoor Roma families in Budapest. The generational changes in the relationship structure areillustrated by interviews and a short review of the relevant literature. In my research, I try tofind the answer to the question, whetherthe examined segregated streets and apartment blocks– individually or collectively – can be called a community. And also if these segregated areashave a describable connection limit, if we can describe them in a geographical or social sense,or ifthese relationship have ethnical boundaries. I recorded my semi-structured interviews inthe 8th and 9th district of Budapest in 2017. I interviewed twenty people from ages of sixteen tofifty-five. All parts of the interviews are accompanied by the related analytical and explanatorynotes.
Highlights
Limits of the relationships in the roma communities living on the margins of society
I aim to summarize the main characteristics of the relationship structure of poor Roma families
The generational changes in the relationship structure are illustrated by interviews
Summary
Magyarországon a társadalmi szerkezeteket az urbanizációs térben is leképező szemléletmódnak régóta és jelentős szerzők által követett hagyománya van (Szelényi Iván, Ladányi János, Csanádi Gábor, Hegedűs József, Tosics Iván, Győri Péter stb.), ám az emberi jogi kérdésekre fókuszáló antropológiai és szociológiai irodalom elsősorban az aprófalvak szegregátumaira fókuszál. A szomszédos kerületrészek egy kutatásban történő megfigyelését részben az ott élő szegény családok hasonló társadalmi és szociokulturális helyzete, részben a környékbeli nagycsaládok közötti szoros kapcsolattartás indokolta. A társadalmi határok átjárását nehezítő körülmények szoros összefüggést mutatnak a Putnam által használt fogalmi megkülönböztetéssel: míg a többségi társadalom kapcsolatrendszerét a granovetteri gyenge kötések és a határokon átívelő hídszerű (bridging) kapcsolatok dominálják, addig az itt élő szegény családokat a rokonsági viszonyokkal átszőtt, tönniesi értelemben vett erős közösségi kötések (Tönnies 2004) jellemzik. Hogy a roma szegény családok esetében a rokonság az egyetlen stabil társadalmi struktúra, a vérségi kapcsolatok töltik be a legfőbb életszervező és normaalakító szerepet. A társadalmi kapcsolatok rokonsági rendszerekbe ágyazottságát jelzi, hogy interjúalanyaim jelentős része bizalmi viszonyaikra utalva szintén egy-egy családtagot neveztek meg. Bár a kerület földrajzi határainak átlépését elviekben csupán a tömegközlekedés költségei nehezítik, a kapcsolatbővítés perspektívája a rokonsági rendszerek által lefedett szomszédos kerületrészekre korlátozódik
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
