Abstract
The paper aims at demonstrating the quality of life of the people living with psychiatic diagnosis.I used the data stemming from the standard and specific module (Social Inequalities in HealthQuality) of the European Social Survey to present the quality of life of the disabled persons. Iapplied qualtitative methodology to investigate specifities of life course in case of people livingwith psychiatric diagnosis. My results suggest that people defining themselves as ’disabled’differ from non-hampered population first of all in the indicators of emotional and physicalsubjective well-being. According to the narrative interviews the quality of life of people livingwith psychiatric diagnose is largely influenced by their adaptive and coping strategies aiming topreserve the balance of their mental status.
Highlights
The paper aims at demonstrating the quality of life of the people living with psychiatic diagnosis
Feltehetően az egyéni szempontok figyelembevétele miatt is ez a kutatási és elméleti keret teret nyert a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos gondolkodásban is
2013. évi LXII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300062.TV (utolsó letöltés dátuma: 2019. április 21.)
Summary
Az életminőség (Quality of Life? Quality of life (QoL)) egy komplex, multidimenziós fogalom, melynek gyökerei a nyugati filozófiából erednek, és ez a hagyomány a modern egészség és társadalomtudományi irodalomban folytatódik (Schalock – Verdugo 2002). Az életminőség-modell jelentőségének megértéséhez szükséges tisztázni a szemantikai jelentését: az élet ebben az esetben az emberi élet alapvető lényegét jelenti, míg a minőségi minden olyan dolgot, ami pozitív lehet az ember életében, úgymint boldogság, siker, egészség, megelégedettség (Schalock – Verdugo 2002). Ennek több oka is van: a vizsgált területek és indikátorok is multidimenzionalitást biztosítanak, módszertani pluralizmus jellemzi, azaz a szubjektív és az objektív szempontok is érvényesülnek, a mikro-, mezo- és a makrorendszerek is megjelennek benne, biztosítja a kutatási design kialakításában és a kivitelezésben az érintettek részvételét, valamint a környezet és emberek sokfélesége is teret nyerhet (Schalock – Verdugo 2002). – makrorendszer: kulturális hatások, a kultúra átörökített mintázata, szociális-politikai faktorok, szociálpolitikai trendek, gazdasági rendszerek, közösségi-társas viszonyok (society-related factors), melyek közvetlenül hatnak az Tematikus tanulmányok – Pszi-komplexum egyéni értékekre, előfeltevésekre, a szavak és a fogalmak jelentésére.” (Schalock – Verdugo 2002: 7). Hammell hivatkozik Bach-ra, aki már korábban is különbséget tett a megkérdezettek „tudása” és „hiedelmei” között, és felhívja az egyes típusú kutatások sajátosságára a figyelmet, miszerint a kutatók etikai relativizmussal dolgoznak, azaz, hogy a megkérdezettek állításait igaznak tekintik, illetve igaznak kell tekinteniük (Hammell 2004)
Sign-in/Register to view highlights & summary Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a callDisclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.
