Abstract
Transnational mobility has not only become an integral part of the successful, internatonally driven career path of academics, but is emerging to a great extent as a major performance requirement. Similarly to academic careers in general, international mobility of researchers is also a gendered process to a great extent. This paper aims to assess the most important characteristics of Hungarian researchers working abroad with special attention put on the similarities and differences identified in the career path of female and male researchers. With an online self-administered questionnaire distributed through a snowball sampling methodologyamong Hungarian PhD-holders working abroad for more than one year, we investigated the motivation for international mobility, the career path, work contracts, work-life balance, future career plans and the perception of the value of the PhD degree. Our key findings indicate that male researchers’s labour market position is more advantageous abroad than female researchers’ and overall they are more convinved of the positive value of their PhD degree, while female academics were statisfied, but at a more moderate level.
Highlights
G (Csanády – Személyi 2006, Horváth – Kmetty 2008), és a legmagasabban képzettek magyarok külföldre áramló csoportjára, a PhD-val rendelkezőkre pedig tudomásunk szerint még nem fókuszált kutatás
Hangsúlyoznunk kell, hogy a kutatónők körében a gyermektelenség szignifikánsan magasabb, mint a férfikutatók körében (46% kontra 23%), valamint további érdekes adat, hogy míg a 40 év alatti fiatal kutatóknál nincsen még különbség abban, hogy van-e vagy nincs gyermeke – mind a férfi és női kutatók egyharmadának van gyermeke és kétharmadának nincsen – ezzel szemben a 40 év feletti korosztályban az olló kinyílik a férfiak és nők között: a férfiak 9%-ának nincs csak gyermeke, míg a 40 év feletti kutatónők több mint egyharmada (!) gyermektelen (34%)
Hogy mintánkban a női kutatók szignifikánsan gyakrabban említették, hogy ők követték házastársukat/partnerüket külföldre (p = 0,000), illetve a családi és magánéleti okokra is gyakrabban hivatkoztak, amelyek valószínűleg szintén részben a partnerrel való együttmozgásra utalnak (p = 0,004)
Summary
A tudáselit elvándorlása, az úgynevezett agyelszívás (brain drain) már a 20. század közepétől vizsgált jelenség, amit csak a ’90-es évektől nevez a szakirodalom leginkább képzett vagy diplomás migrációnak, nemzetközi mobilitásnak. Európai uniós átlagot tekintve nincsen különbség a férfi és női fiatal kutatók nemzetközi mobilitásában (17,7% a férfiak és 18,8% a nők esetében). A PhD időszakában a nemzetközi mobilitás legfontosabb akadályai között szerepeltek a személyes okok és a megfelelő pozíció/finanszírozás hiánya (European Commission 2017). A magyar posztdoktori kutatók körében az európai átlaghoz képest némileg magasabb volt a nemzetközi mobilitás aránya, de a férfi és női kutatók körében nem volt különbség (a posztdoktor nők 33,2%-a, a férfiak 33,1%-a volt mobil) (European Commission 2017). Tehát a tudományos kutatók általában a szakmai előmenetelüket szeretnék elősegíteni a nemzetközi mobilitás segítségével, és alapvetően személyes és családi okok vagy a megfelelő pozíció, forrás hiánya miatt döntenek a helyben maradás mellett (European Commission 2017)
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a callDisclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.
