Abstract
The Collared Dove conquered continent areas within a few decades. Causes and dispersion pattern of expansion has been investigated in several studies. However, the relationship between the geographic distribution and genetic structure of populations has not been researched. We used 152 individuals from 19 countries in this study. We analyze a 650 bp long mitochondrial COI sequences of each individuals. We were performed Spatial Autocorrelation Analysis, Principal Component Analysis and analysis of the genetic discontinuity in this study. Under 2500 km distance was a positive correlation between the genetic differentiation and different geographical areas. Hidden genetic barriers were found only Carpatian Basin. Could not be detected signs of genetic isolation in other regions. This will probably due to the unevenness of the sample collection, because these areas proportionally much fewer sequences were available. Therefore, is worth repeat this analysis after further sample collection, in the future.
Highlights
Az elemzéshez a minták földrajzi koordinátáit és a PCoA analízis során felhasznált genetikai távolság mátrixot használtuk fel
J. (2002): The spread of the Collared Dove Streptopelia decaocto in Europe: colonization patterns in the west of the Iberian Peninsula
Summary
The Collared Dove conquered continent areas within a few decades. Causes and dispersion pattern of expansion has been investigated in several studies. Could not be detected signs of genetic isolation in other regions This will probably due to the unevenness of the sample collection, because these areas proportionally much fewer sequences were available. Kimutatták, hogy az új területeken először kisebb gócpontokat foglaltak el a faj egyedei, majd a helyi populáció bővülésével ezek a gócpontok növekedtek, végül kitöltötték a közöttük lévő üres területeket (jump-diszperzál) (Hudson 1972, Romagosa és Labisky 2000). Eredményei azt mutatták, hogy a legközelebbi populációtól való távolság volt az elsődleges magyarázó tényező a faj jelenlétével kapcsolatban, nem pedig a populációsűrűség. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a balkáni gerle elterjedésében az éves átlagos középhőmérséklet kulcsfaktorként szerepelhet. Jelen dolgozatban ezzel – a balkáni gerle esetében korábban még nem alkalmazott megközelítéssel –, a genetikai szekvenciák és földrajzi elterjedési adatok kombinált elemzésének módszerével teszünk kísérletet a fajról rendelkezésre álló információk bővítésére
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
