FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A TESTEDZÉS HATÁSA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉRE

Attila Csaba Arany,Gábor Papp,Ilona Jámbor

doi:10.36439/shjs/2020/1/5426

Attila Csaba Arany, Gábor Papp + Show 1 more

Open Access

https://doi.org/10.36439/shjs/2020/1/5426

Copy DOI

Abstract

A fizikai aktivitásnak és testmozgásnak kiemelt jelentősége van az egészség fenntartásában és számos megbetegedés kockázatának csökkentésében. A testmozgásnak kifejezett immunomoduláló hatásai vannak, befolyásolja a veleszületett immunrendszer elemeinek, úgymint a neutrofileknek, makrofágoknak, természetes ölősejteknek arányát és funkcióját, mely sejtek a gyulladás kialakításában, fenntartásában, megszüntetésében egyaránt részt vesznek. Az adaptív immunrendszer esetében a Th1/Th2 egyensúly eltolódása történik Th2 irányba, valamint a magas intenzitású edzés emelkedést okoz a regulatórikus T sejtek arányában, szemben a nem megterhelő testmozgás Treg sejtarányt csökkentő hatásával. A testmozgásra adott válaszban a B sejtek érintettségéről nincsenek egyértelmű adatok, ellenben néhány tanulmány az immunglobulin szekréció csökkenéséről számolt be. Saját kutatásaink során a naív és memória B sejtarányok megváltozását figyeltük meg. Edzés hatására az IL-6, egy proinflammatórikus citokin segíti a T sejtek proliferációját, aktiválását, valamint a B sejtek antitesttermelő plazmasejtekké történő differenciálódását is. Az immunológiai változások hátterében a hormonális tényezők fontos szerepet játszanak. A testmozgás, mind az adrenalin, mind a noradrenalin szekrécióját serkenti, koncentrációjuk a vérben egyenesen arányos a testmozgás időtartamával. A kimerítő testedzéshez megnövekedett kortizolszint társul, míg kis intenzitású testmozgás jelentősen nem befolyásolja a kortizolszintet. A testmozgás és a fizikai stressz 3-10-szeresére emelheti az endorfinok koncentrációját, a β-endorfin gátolja a T- és B sejtek aktivitását, így csökkentve az antitesttermelést. A tesztoszteron az IL-4, IL-5, IFN-γ, illetve Ig-M és Ig-G antitestek csökkentéséhez vezet. Mindezek alapján az enyhe, illetve közepes terheléssel járó fizikai aktivitás hozzájárul az immunreaktivitás fokozódásához, illetve az immunrendszer erősödő válaszkészségéhez. Ezzel szemben azonban a fokozott intenzitással járó, kimerítő testedzés az immunfunkciók romlásához, az immunológiai védelem károsodásához vezet.

Highlights

Az elmúlt évek kutatásai alapján a fizikai inaktivitás globális egészségügyi problémává nőtte ki magát, és összefüggésbe hozható több krónikus betegség kialakulásával, úgymint elhízás, hipertónia, kardiovaszkuláris betegségek, ill. 2-es típusú diabétesz [LAAKSONEN et al, 2002]
Physical activity and exercise are especially important in maintaining health and reducing risk of many diseases
Exercise leads to a pronounced immunomodulation by affecting the elements of innate immune system, as well as the ratio and functions of neutrophils, macrophages, natural killer cells, which are involved in the development, maintenance and elimination of inflammation

Summary

Introduction

Az elmúlt évek kutatásai alapján a fizikai inaktivitás globális egészségügyi problémává nőtte ki magát, és összefüggésbe hozható több krónikus betegség kialakulásával, úgymint elhízás, hipertónia, kardiovaszkuláris betegségek, ill. 2-es típusú diabétesz [LAAKSONEN et al, 2002]. A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A TESTEDZÉS HATÁSA AZ IMMUNRENDSZER EFFECTS OF PHYSICAL ACTIVITY AND EXERCISE ON IMMUNE FUNCTIONS

Results

Conclusion