Abstract
Depression and burnout are frequent comorbidities among nurses. Despite similar symptoms, their management differ. Therefore, their timely diagnosis is essential. To identify demographic and work-related risk and protective factors of burnout and depression, and facilitate their diagnosis. A cross-sectional study among 1,713 nurses was carried out. Depression and burnout were assessed by the shortened Beck Depression Questionnaire and Maclach Burnout Inventory, respectively. Risk and protective factors were explored using t-tests and analysis of variance. The prevalence of depression and moderate-to-high burnout was 35.1% and 34-74%, respectively. Having a partner/child and longer employment in the outpatient setting protected from burnout. Lack of a partner and male sex emerged as risk factors of depression and depersonalisation, respectively. High prevalence of depression and burnout among nurses poses a significant public health issue. Familiarity with the disease-specific risk and protective factors identified in this research may facilitate timely diagnosis and effective disease management.
Highlights
Depression and burnout are frequent comorbidities among nurses
Depression and burnout were assessed by the shortened Beck Depression Questionnaire and Maclach Burnout Inventory, respectively
Having a partner/child and longer employment in the outpatient setting protected from burnout
Summary
A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében. Bevezetés: A depresszió és a kiégés gyakran lép fel együtt egészségügyi szakdolgozók körében. Célkitűzés: A kiégés és a depresszió demográfiai és munkahelyi rizikó-, valamint védőtényezőinek feltárása és diagnosztizálásuk elősegítése. Módszer: A depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel, a kiégést a Maslach Kiégés Leltárral mérték 1713 egészségügyi szakdolgozó körében keresztmetszeti adatfelvétellel. Eredmények: A depresszió és a legalább közepes szintű kiégés prevalenciája egyenként 35,1% és 34–74% volt. A partner/gyermek megléte, a hosszabb, valamint a járóbeteg-ellátásban való munkaviszony a kiégés védőtényezőjének bizonyult. A partner hiánya és a férfi nem egyenként a depresszió és a deperszonalizáció kockázati tényezőjeként jelent meg. Következtetések: A depresszió és a kiégés magas prevalenciája egészségügyi szakdolgozók körében jelentős közegészségügyi probléma. Kulcsszavak: kiégés, depresszió, egészségügyi szakdolgozók, rizikótényezők, védőtényezők
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
