Education of audience in the digital space – Post-COVID musical educational strategy

Abstract

Summary. The research “Educating the audience in the digital space” explores the problem of efficiently adapting the traditional classical music concert into a digital setting. Based on my experiences working in a symphony orchestral environment, the result of a questionnaire conducted on a representative sample, and the views of internationally acclaimed experts in the field, new concept of musical activity in the digital space characterized by adaptation rather than reproduction has been developed. Through the creative functions of the audience education software, the user takes part in the interpretation process and becomes the recipient of fine music instead of simply listening to the concert. Összefoglalás. A „Közönségnevelés a digitális térben” címmel folytatott kutatómunka a hagyományos klasszikus zenei hangverseny digitális térbe történő hatékony átültetésének problematikáját állítja középpontba. Ennek jelentősége a pandémia, és újabban az energiaválság kapcsán került előtérbe. Jelen tanulmány a zenei együttesek aktuális kihívásainak jövőbe mutató stratégiai megközelítésével állít fel téziseket a kutatómunka eredményei alapján megfogalmazott reformok irányába. A technológia vívmányainak kulturális és nevelő céllal történő hasznosítása évszázados múltra tekint vissza. A zenei területen a fonográftól a legmodernebb virtuális audiovizuális rendszerekig bezárólag minden eszközről elmondható, hogy a hagyományos előadás leképezésére törekszik, a személyesen átélhető zenei élmény átadására viszont természetszerűleg nem képes. A bezártság alatt a streamelt koncerteket rendkívüli érdeklődés övezte. Az új, online publikációs tér megteremtette a szélesebb nyilvánosság elérésének lehetőségét. Olyanokhoz is eljutottak az értékes zenei tartalmak, akik addig nem mutattak fogékonyságot irántuk. Ugyanakkor a tisztán reprodukción alapuló komolyzenei termékek jellegükből adódóan a reprezentatív környezettől megfosztva alkalmatlannak bizonyultak a hagyományos koncertek kiváltására, a hangversenytermek újranyitását követően gyakorlatuk megszűnt. A reprodukción alapuló megközelítéssel a zeneművészet széles társadalmi nyilvánosságának újraszervezése, és a zenei nevelés kihívásainak kezelése nem lehetséges. A hatékony és újszerű műértelmezés jegyében a digitalizáció művészeti alkotótevékenységre gyakorolt hatásai is vizsgálat tárgyát képezik. Az expanzív tömegkultúra befolyása és a zeneipar igényei érzékeny művészetelméleti és morális kérdéseket vetnek fel az alkotófolyamatra vonatkozóan, melyek a mestereséges intelligencia korában új aktualitást nyernek. A Kooperatív Doktori Program keretében a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével végzett analitikus munka tapasztalatai alapján, illetve reprezentatív kérdőíves mintavételezés eredményére és a téma nemzetközileg elismert szakembereinek véleményére támaszkodva kidolgozásra került a digitális térben folytatott zeneművészeti tevékenység új, reprodukció helyett adaptáción alapuló koncepciója, az Interaktív Hangversenyterem. A közönségnevelő szoftver kreatív funkcióinak segítségével a felhasználó megismeri a szimfonikus zenekar munkáját, megérthet alapvető zenei folyamatokat és akusztikai jelenségeket, illetve bepillantást nyer a kulisszák mögé. A képi orientációjú térre történő alkalmazás jegyében a zenei tartalomra reflektáló művészi animációk segítik érvényre jutni a vizuális kreativitást. A felhasználó az interpretációs folyamat részese lesz, a koncert hallgatójából az értékes zene befogadójává válik.