Abstract
Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodás-biológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talaj-adottságairól.
Highlights
Anyag és módszerIrodalmi adatok alapján mutatjuk be a kockásliliom nevezéktani, rendszertani viszonyait, szövettani jellemzését, egyedfejlődését, biotikus interakcióit, biológiailag aktív anyagait, a szaporítására és kertészeti felhasználására vonatkozó információkat
Összefoglalás – Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről
Table 3 Number of seeds of Fritillaria meleagris capsules in 3 Hungarian populations
Summary
Irodalmi adatok alapján mutatjuk be a kockásliliom nevezéktani, rendszertani viszonyait, szövettani jellemzését, egyedfejlődését, biotikus interakcióit, biológiailag aktív anyagait, a szaporítására és kertészeti felhasználására vonatkozó információkat. A mátrai (Nyerges-tető) állományban 2005–2017 között három évente, 2017-ben pedig Gyékényesen és Tüskeszentpéteren demográfiai adatokat gyűjtöttünk. A Fritillaria nemzetség molekuláris genetikai vizsgálatok alapján monofiletikus leszármazású és a liliomok (Lilium) közeli rokona (RØNSTED et al 2005). A Fritillaria alnemzetség a bibe alapján két szekcióra osztható (TURRILL et al 1980). A három bibekaréjú fajok a Fritillaria szekcióba, míg az osztatlan vagy a csak a bibe csúcsán osztott bibéjű fajok az Olostyleae-ba tartoztak (RØNSTED et al 2005). A nemzetségre jellemző kromoszóma alapszám (több mint 50 faj alapján) n = 12, de előfordul az n = 9, 11 és néha 13 is (NEWTON & DARLINGTON 1930, ZAHAROF 1989). Az észak-alföldi növények a vasiakhoz hasonlóan nem csak rózsaszínűek: a Beregi-síkon a halványabb virágú tövek gyakoribbak, míg a Szatmári-síkon a garbolci állományra különösen jellemző, hogy a sötétbordótól a majdnem fehéren át a sárgás vajszínig minden előfordul, és évenként eltérőek a színviszonyok. 1. táblázat A kockásliliom levéltulajdonságai (átlag±szórás) három magyarországi populációban (eredeti adatok)
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
