Az állam megváltozott szerepe és a városfejlesztés viszonya

Abstract

A tanulmány „Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre” című alapkutatás előzetes eredményeit vázolja. A téma aktualitását a városok szerepének európai és globális dimenziójú átértékelése adja, amit elengedhetetlen figyelembe venni Győr város helyzetének megítélése, gazdasági pozíciójának erősítése szempontjából is. Így a vizsgálat a nagyvárosi térségek, régiók intézményesülésében az utóbbi mintegy másfél évtizedben lezajlott gyökeres változásokat ragadja meg néhány állam és városrégió példáján. A tanulmány e változások hátterét és összefüggéseit kísérli meg megvilágítani, történetesen azt, hogy megváltozott a nemzetállamok viszonyulása városaikhoz és városi térségeikhez, azok ma már a gazdaságpolitika eszközeiként aktiválódnak. Az európai városhálózat az EU kohéziós politikájának célpontja, abban súlypontozódik a versenyképességi elem. Ennek következtében modernizálódott a területi tervezés rendszere, a városi térségek széles körben olyan, tervezési jogosultsággal bíró téregységekké váltak, amelyek alkalmasak az új típusú, a közszférát a magán- és a civil szférával összekapcsoló kormányzás megvalósítására. E változási folyamat nem értékelhető azon hatalmi decentralizációs folyamat nélkül, amely a szubnacionális szintek javára zajlott le a legtöbb fejlett országban. A decentralizáció a kompetenciák szétterítéséhez vezetett, míg a többszintű kormányzás ösztönzésével az EU a területi szintek és a különböző szektorok közötti kooperáció létrehozásával azok ismételt integrációját kívánja megvalósítani. A folyamat kulcselemei a kooperáció és a koordináció, kiegészülve a téregységek közötti versennyel. A létrejövő kooperatív és partneri állam azonban új szerepfelfogásában is megőrizte szabályozó és ellenőrző hatalmi jogosítványait. Tehát a keretfeltételeket ő szabja meg, így támogathatja vagy blokkolhatja a városi térségek fejlődését, versenyképességét.