Abstract
Izrael az államterületéhez viszonyított határkerítések és izolációs falak hosszában a világelsők között van annak ellenére, hogy nyugati irányból az országot a Földközi-tenger szegélyezi. Az országot körülölelő kerítésrendszer lezárja a Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal közös határokat. A palesztin területeket illetően az Izrael és Ciszjordánia között húzódó fal építését 2002-benkezdték meg, a Gázai övezetet pedig nem csupán a földfelszín felett, hanem nyolc méter mélységben is elszigetelik az alagútfúrások megakadályozásának érdekében. A téma kényes politikai mivoltát érzékelteti a szemben álló felek közötti, elnevezéseket illető polémia is: míg a cionista és pro-izraeli véleményformálók „szeparációs kerítésnek”, „biztonsági kerítésnek” vagy „terrorizmus elleni biztonsági falnak” nevezik, addig pro-palesztin források gyakran „Apartheid-fal” néven hivatkoznak rá. A körülzárt földrajzi területet is eltérően írják le – a palesztin államiság megteremtésének hívei Palesztinaként, a cionista érzelmekkel Nagy-Izraelt létrehozni vágyók és zsidó radikálisok az ókori területi elnevezéseket használva Júdea és Szamária néven. A szerző jelen tanulmányban a semleges színezetű, a földrajzi fekvésére utaló Ciszjordánia vagy nyugati part elnevezéseket használja. A dolgozat célja a történeti és geopolitikai áttekintés Izrael fizikai határfalainak kiépítéséről, majd a jelenkor új típusú, digitális kerítéseinek bemutatása. A kutatást személyes látogatások, interjúbeszélgetések és a szakirodalom feldolgozása alapozta meg.
Highlights
Israel is among the global record holders in the length of borders and isolation walls compared to its territory, despite the fact that the country is bordered by the Mediterranean Sea from the west
Regarding the Palestinian territories, construction of the wall between Israel and the West Bank began in 2002 and the Gaza Strip is isolated above ground and at a depth of eight meters in order to prevent tunneling
The delicate political nature of the subject is reflected in the naming controversy between opposing parties: while Zionist and pro-Israeli opinion leaders call it ‘separation fence’, ‘security fence’, or ‘counter-terrorism security wall’, pro-Palestinian sources often refer to it as ‘apartheid wall’
Summary
Az Izraelt Ciszjordániától elválasztó falat őrtornyokkal tarkított, helyenként – kiváltképp lakott területek mentén nyolc méter magas és három méter széles, 6 0 méter hosszú biztonsági zóna övezi. Megépített szakaszának 95%-a azonban térfigyelő videókamerákkal felszerelt biztonsági kerítés, amelyet mindkét oldalról szögesdróttal védenek. Banksynek számos munkája díszíti, filmek középpontjában áll. A kerítés megépítéséhez vezető folyamat geopolitikai előzményeinek összefoglalása mellett elengedhetetlen a történeti háttér alaposabb kifejtése, mivel könnyebben átláthatóvá teszik a közelmúlt és a jelen politikai helyzetét, továbbá ismeretük segítheti mindkét fél álláspontjának, (rész)igazságainak és a konfliktus komplexitásának megértését. Jelen tanulmány történeti áttekintése időbeni ugrásokkal, de a megértést nem veszélyeztetve, a térség arab és zsidó lakossága között kialakult konfliktus gyökereitől kezdődően mutatja be az eseményeket. 1. ábra: Banksynek tulajdonított graffiti a Jeruzsálemet és Ciszjordániát elválasztó falon Forrás: Trompe l’oeil in Banksy.
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Disclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.