Abstract
A nyelv antropocentrikus jellegéből ered, hogy a testrésznevek nagy gyakorisággal fordulnak elő a frazémák vezérszavaiként (szomatikus frazeologizmusok), s mivel a legkorábbi szólásgyűjteményekben is fellelhetők, e típus szemantikai vizsgálata diakrón szempontból is fontos. A tanulmány a XVI‒XVII. századi szomatikus frazeologizmusok körében vizsgálja meg a jelentésváltozás típusait. A testrészneveket tartalmazó frazémáknak nagy száma és változatos redakciója található nyelvünkben, vizsgálatunk során a jelenség- és változástípusok definiálására, valamint az egyes szemantikai jelenségen túlmutató, a magyar frazémakincsre általában jellemző sajátosságok leírására törekszünk. Kutatásunk kitér a frazémák szerkezeti és szemantikai változásainak az összefüggéseire; pl. a frazeológiai egységek paradigmatikus kapcsolataira, a vezérszóváltás, a frazeológiai szinonímia, antonímia jelenségére. A valenciaviszonyok megváltozása is eredményezhet jelentésváltozást; az elemzett korai szövegekben a jelentés konkrét→absztrakt irányú változásával párhuzamosan történik meg a frazeologizálódás folyamata, melynek során a fő szerepet a metaforizáció játssza. A vizsgált korpusz alapját Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Magyari István, Pázmány Péter szövegei képezik.
Sign-in/Register to access full text options 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a callDisclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.
