Abstract
Napjainkban a városokkal foglalkozó társadalomtudományi kutatások tekintélyes része fókuszál azokra a városokra, amelyek a globális gazdaságban meghatározó irányító és ellenőrző funkciókkal rendelkeznek. Az 1980-as évek közepétől ezekben a kutatásokban sokszor világvárosokként vagy globális városokként azonosítják a gazdaságirányítás csomópontjait (John Friedmann és Saskia Sassen hatására), elsősorban a „fejlett termelést segítő szolgáltatások” mennyiségi koncentrációja alapján. A tanulmányban visszatérek a világvárosok meghatározásának 1960/1970-es évekre jellemző, Peter Hall nevével fémjelzett irányzatához, és a multinacionális/transznacionális vállalatok, regionális nagyvállalatok, bankok és egyéb pénzpiaci szervezetek koncentrációja alapján definiálom a világgazdaság vezető csomópontjait. Az elemzésben a Forbes „The Global 2000” rangsorát, vagyis a világ 2000 legnagyobb tőzsdei cégét és azok főbb adatait (forgalom, piaci érték, profit, eszközállomány) tartalmazó adatbázist dolgozom fel. A globális irányító és ellenőrző központok rangsorát egy komplex mutató, az irányítás és ellenőrzés index segítségével vizsgálom meg. Alapvető célom egyrészt azt bemutatni, hogy 2012-ben mely városok voltak a világgazdaság irányító és ellenőrző központjai, másrészt azt megvizsgálni, hogy a feltörekvő gazdaságok, különösen a BRIC-országok vezető városai milyen viszonyban állnak a fejlett országok tradicionális gazdaságirányító központjaival.
Highlights
In recent years, a wide range of studies have focused on defining world cities as global command and control centres
To facilitate interpretation and ease comparison with other studies, the companies operating in these industry categories were re-classified into the 10 basic sectors of the Global Industry Classification Standard (GICS), developed and used by Morgan Stanley Capital International (MSCI) and Standard & Poor’s (S&P)
The results show that the leading command and control centres – Tokyo, New York, London and Paris – are the same as Sassen’s global cities
Summary
KULCSSZAVAK: világvárosok, globális gazdaság, ellenőrzés és irányítás, multinacionális/transznacionális vállalatok, cégközpontok. Az 1980-as évek közepétől ezekben a kutatásokban sokszor világvárosokként vagy globális városokként azonosítják a gazdaságirányítás csomópontjait (John Friedmann és Saskia Sassen hatására), elsősorban a „fejlett termelést segítő szolgáltatások” mennyiségi koncentrációja alapján. A tanulmányban visszatérek a világvárosok meghatározásának 1960/1970-es évekre jellemző, Peter Hall nevével fémjelzett irányzatához, és a multinacionális/transznacionális vállalatok, regionális nagyvállalatok, bankok és egyéb pénzpiaci szervezetek koncentrációja alapján definiálom a világgazdaság vezető csomópontjait. A globális irányító és ellenőrző központok rangsorát egy komplex mutató, az irányítás és ellenőrzés index segítségével vizsgálom meg. Alapvető célom egyrészt azt bemutatni, hogy 2012-ben mely városok voltak a világgazdaság irányító és ellenőrző központjai, másrészt azt megvizsgálni, hogy a feltörekvő gazdaságok, különösen a BRIC-országok vezető városai milyen viszonyban állnak a fejlett országok tradicionális gazdaságirányító központjaival
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
