Abstract

A társadalmi és technikai változásoknak köszönhetően hatalmas és egyre növekvő mennyiségben keletkeznek személyes és egészségügyi adatok. Felismerték a piaci és állami szereplők is ennek jelentőségét, az adatokban rejlő hatalmas potenciált, így egyre nagyobb az igény az adatok felhasználására. A személyes és egészségügyi adatok felhasználása kapcsán megkerülhetetlen a személyes adat jogi természetének, forgalomképességének vizsgálata, hiszen alapjaiban determinálja, hogy lehet-e, illetve milyen típusú szerződés tárgyává tenni. A személyes adatok jogi természetét, illetve forgalomképességét érdemes az emberi sejtek és szövetekre vonatkozó szabályozással párhuzamosan vizsgálni, hiszen az emberi test sejtei és szövetei - így az emberben lévő ivarsejtek és az emberi méhben lévő embriók - kétségkívül az ember alkotórészének, illetve emberi lénynek tekintendők, ezáltal kiterjed rájuk az embert megillető emberi méltóság bizonyos szintig. A személyes adatok védelme is az emberi méltóságból levezethető információs önrendelkezési jogból származik. Az azonos alapvető jogból való levezethetőségük miatt érdemes megvizsgálni, kapcsolódási pontokat keresni a sejtek és a személyes adatok forgalomképességére vonatkozó szabályok között. Ugyanakkor a sejtek és szövetek felhasználása sem általában tilalmazott, hanem a jogalkotó olyan keretek közé szorította, ami egyensúly kialakítását szolgálja az adományozó és recipiens érdekei között.

Full Text
Published version (Free)

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call