Abstract

The aim of this study is analyse the free time allocation in different types of secondary schools in Hungary. The use of free time is connected with social inequalities and the agglomeration of cultural capital so these patterns are rooted most of all in the social background. Besides, educational sociology involves an institutional effect in this field as well. Hungary has got a selective educational system and the different types of secondary schools refermainly to specific social groups so the differences in the use of free time can be significant. The database of HungarianYouth Research has been used during this analysis. This database is representative for regions, types of settlement, age and gender (N = 8000) and the subsample of secondary school students can be separated. Quantity of free time, places of free time, features of „screen time activites” and cultural activities have been analysed. Means, chi-sqare statistic, ANOVA-test, factor analysis and linear regression model were used. Our empirical finding scan show the different free time patterns of the subsamples (grammar school, secondary vocational school and vocational school).

Highlights

  • A politikához való viszonyt így különböző politikai erők – vagy a diffúz „közvélemény” – által hangoztatott állítások, kijelentések megítélésével próbáltuk mérni, amelyek már 2005-ben is „a levegőben voltak”

  • 2003-ban Ildikóval egy nagyobb kutatási munkát vállaltunk, a Mobilitás Nemzetközi Igazgatóságának megbízásából értékeltük az európai uniós Ifjúság 2000–2006 Program hazai megvalósításának eredményeit a félidőben és a projekt végén

  • In the research „School and Society, 2005” we had got an astonishing picture of the political socialization

Read more

Summary

Többek között

Stern Samu (2004): Emlékirataim. – Versenyfutás az idővel! – A „zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején. Bábel Kiadó, Budapest; Marczali Henrik (2000): Emlékeim. Ezzel párhozamosan egy másik kutatásba is belefogtunk, aminek az volt a lényege, hogy megvizsgáltuk, az ifjúságsegítő képzésbe miként lehet bevonni az egyre kiterjedő ifjúsági civil szféra meghatározó szereplőit.. 2003-ban Ildikóval egy nagyobb kutatási munkát vállaltunk, a Mobilitás Nemzetközi Igazgatóságának megbízásából értékeltük az európai uniós Ifjúság 2000–2006 Program hazai megvalósításának eredményeit a félidőben és a projekt végén. Ekkoriban sokat jártam Budapestre, a kutatás bázisa Ildikó lakása volt. Egy alkalommal Alföldi Róbert adta elő itt a képek között Tóth Menyhért Fényima című szerkesztett írását, ami Ildikóra is nagy hatással volt. Ildikónak volt is egy Tóth Menyhért képe, amire nagyon büszke volt. Ildikó igen tájékozott volt a képzőművészetben és nagyon kedvelte a modern, kortárs megoldásokat is, de a népművészet is közel állt hozzá. A konyhában és az étkezőben a századfordulós polgári darabokat jó

Szabó Ildikó – Rigó Róbert
Egy ember három néven
Az értékrend alakulása
Politikai orientációk
A politikai ismeretek szintje
A szocializáció három dimenziója közötti kapcsolat
A PPP konstrukcióban épült diákszálló
Findings
A segítő attitűdök tipológiájához lásd
Full Text
Paper version not known

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call