Abstract
Mi jut eszünkbe arról a szóról, hogy stressz? A legtöbb esetben rosszul megélt feszültség, frusztrációt okozó negatív hatás. Azonban a stressz a mindennapi életünk része, amelynek természetes szintje nélkülözhetetlen számunkra, a motivációnk és az alkotóenergiáink forrása. Az életben maradás egyik meghatározó feltétele, hiszen a veszély azonnali észlelésére, felismerésére – az evolúciós fejlődésből visszamaradt – ösztönösen adott gyors esélylatolgatási reakció, amelynek eredményeként a „menekülj” vagy „küzdj” döntés születik! Ilyenkor az egyén eldönti, hogy az észlelt veszély elől kitér, vagy szembenéz azzal. Gondoljunk csak az állatvilágra! A mi civilizált életünkben is mindennap küzdünk az élet(minőség)ünkért, sőt egyes specifikus hivatásokban előfordulhatnak olyan szituációk, a amelyek esetén az életben maradásért, életért folyó küzdelem szó szerint értendő, mint például a hon- és rendvédelmi területek készenléti állománya esetén: a katonák, rendőrök, illetve tűzoltók feladatvégzése során.
Highlights
What comes to our mind from the word stress? In most cases a tension as bad experience, a frustration generating negative effect
Natural level of which is vital for us, it is the source of our motivation and our creative energy
As a remnant of the evolutional development, there comes an instinctive quick reaction on the chances, which results in the birth of the ‘flight’ or ‘fight’ decision
Summary
A legtöbb esetben a stressz rosszul megélt feszültség, frusztrációt okozó negatív hatás. Sőt egyes specifikus hivatásokban előfordulhatnak olyan szituációk, amelyek esetén az életben maradásért folyó küzdelem szó szerint értendő, mint például a hon- és rendvédelmi területek készenléti állománya esetén: a katonák, rendőrök, illetve tűzoltók feladatvégzése során.[2]. „A stressz ösztönöz, hogy meneküljünk a tűz vagy az árvíz elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre.”[3]. A stresszfogalom megalkotója, Selye János szerint az egyén feldolgozási mechanizmusától, illetve válaszreakciójától, valamint az egyénre gyakorolt hatás szintjétől/ mértékétől és végkimenetelétől függően a stressz lehet „rossz” (distressz) és „jó” (eustressz) hatású is.[4] Ebből adódik, hogy ugyanazt a stresszhatást mindenki másként élheti meg, illetve dolgozza is fel. Ugyanakkor a negatív hatású „distressz” akkor lép fel, ha a stresszkeltő tényezővel való megküzdés során nincs lehetőség a személy meglévő képességeinek alkalmazására, vagy új képességek megszerzésére, ami
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Free) 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a call
