Abstract
A rendszerváltás fordulópontnak bizonyult az urbanizáció folyamatában is hazánkban. 1990 után ugyanis ugrásszerűen megnőtt a városok száma, és ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a városi lakosok aránya is. Mindez összefügg a várossá nyilvánítás törvényi kereteinek megváltozásaival is. Az 1999. évi önkormányzati szabályozás objektív és szubjektív feltételeknek is teret enged a várossá avatásnál. Az új városok területi megoszlása azonban rendkívül egyenlőtlen, és tovább növeli a szakadékot a kevésbé városodott és az átlagnál jóval urbanizáltabb megyék között. Különösen jelentős az új városok száma a Budapest környéki agglomerációban; ezek a települések a várossá avatás óta is jelentősen növelték népességüket, többnyire a főváros rovására. A szuburbanizáció azonban nem feltétlenül nyugat-európai mintára játszódik le Magyarországon.
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a callDisclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.
