A regionális jövedelmi egyenlőtlenségek alakulása Japánban 1970 és 2005 között

Abstract

A tanulmányban shift-share elemzéssel különítettem el a jövedelmek térben való tagolódását befolyásoló két összetevőnek, a regionális dinamikának és a településszerkezet alapján meghatározott szerkezeti hatásnak a szerepét. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 35 évet felölelő időszak alatt (1970–2005) a 47 japán prefektúra jövedelemnövekedésében vagy épp -csökkenésében a fenti két tényező közül melyik mekkora szerepet játszott.A japán nemzeti gazdaságfejlesztési politika és regionális fejlesztéspolitika között sajátos alárendelő viszony van, ami a japán fejlesztő állam modell logikájából ered. A második világháború után a gyors ütemű felépülés és felzárkózás megvalósítására a japán nemzeti gazdaságfejlesztési politika jellemzően növekedésorientált célkitűzéseket irányzott elő, szemléletében pedig a hatékonyság jelent meg prioritásként. Ezzel szemben a japán regionális fejlesztéspolitika legfőbb deklarált feladata, hogy utólagosan korrigálja az általános nemzeti gazdaságpolitika szemléletéből eredő egyensúlytalanságokat. Így az jellemzően reaktív, kiigazító jellegű és méltányossági szempontokat is preferáló.A vizsgálattal igazoltam, hogy ez az alárendelő kapcsolatrendszer kizárólag addig működhet eredményesen, amíg a kapcsolat első pilléreként megjelenő nemzeti gazdaságfejlesztési politika sikeres, elősegíti a gazdasági növekedést, így annak jenmilliárdokban mérhető eredménye a megfelelő újraelosztási rendszerek működése révén hozzájárul a prefektúrák kiegyenlített fejlődéséhez.