A magyar gazdasági felsőoktatás egy nyugati doktori fokozattal rendelkező itthon oktató nézőpontjából – kitörési pontok beazonosítása és egy lehetséges cselekvési terv

Abstract

Felismerve a magyar uzleti felsőoktatas atalakitasanak elodazhatatlansagat, a cikkben a szerző lefektet egy ehhez alapul szolgalo cselekvesi tervet. Mivel egy ilyen tervhez a nyugati modell ismerete szukseges, a porteri tevekenysegrendszeren keresztul ismerteti a halado nyugati elvrendszer kulcstemait a tamogato tevekenysegekkel egyetemben. Ezzel parhuzamosan bemutatja azt a kiemelkedő nyugat-europai doktori programot, ahol fokozatat szerezte. A kimunkalt cselekvesi terv főbb pontjait szervezeti, szakmaisagbeli es a doktori iskolakat erintő reszekre osztja, kiemelt szerepet szanva egy uj, erdemen alapulo kinevezesi gyakorlat bevezetesenek. Gyorsan megvalosithato intezkedes bevezeteset is javasolja, peldaul a Bolyai-osztondij eseten meghatarozott szamu eves osztondij odaiteleset menedzsmenttudosoknak. A cikk utmutatasai es a levonhato tanulsagok relevansak lehetnek a fő erintett csoportok – gazdasagtudomanyi karok dekanjai, intezetek es tanszekek vezetői, kancellarok es az illetekes allami miniszterium vezetese – szamara. ------ Recognizing the undelayable nature of transforming the business higher education in Hungary, the author lays down in this article the foundations of an action plan. In order to so doing, one needs to deeply know the western model, for which he gives a description on the main themes and supporting activities through Porter’s activity systems map. He also introduces a leading Western European doctoral program in management where he earned his PhD degree. The main points of the action plan cover organizational, professional and doctoral educational issues, with a distinguished role on introducing a widespread merit-based promotion practice. The author also suggests a couple of easily implementable actions, for instance the retailoring of the Bolyai scholarships to the needs of business science. The guidance and lessons to be drawn from this article are of relevance to main stakeholder groups, specifically to deans, heads of institutes and departments, chancellors and the ministry of education.