A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején

Abstract

Minden közösséget jellemez, hogy milyen elitet képes létrehozni. Az elitek kialakulása, szerkezete, a benne megjelenő teljesítmények és szerepkörök erősen útfüggőek. A Győri elit két világháború közötti szereplése szépen bizonyítja ezt a megállapítást. A város sorsának alakulását a kedvező földrajzi elhelyezkedését nem lebecsülve, sokkal nagyobb mértékben a település gazdasági, politikai és nem utolsósorban kulturális elitje határozta meg. A II. világháborúig ez a három elitcsoport egymással való viszonyát tekintve sokkal koharensebb volt, mint napjainkban. Győr befogadó jellege, az urbánus életmód és értékrendszer, a lehetőségek megragadásának képessége, a realitás- és a szociális érzék, a személyes felelősség- és szolidaritás tudat, a nagyobb időtávlatok iránti érzékenység meghatározó volt mind a gazdasági, mind pedig a politikai krízishelyzetekben. Mivel a városi elit a 19. század elejétől a II. világháborúig lényegében ugyanazon kapcsolathálóból állt, erős családi stabilitással a válaszreakciók is hasonlóak voltak. A kereskedőváros kríziséből a korszerű iparvárossá váltást, a helyi közösségi sikert ugyanaz az elit vitte véghez, aki szembe találta magát a II. világháborút megelőző, majd a háborús évek megpróbáltatásaival. Több emberöltő alatt a városi gazdasági és politikai vezető réteg befogadó mentalitása révén nagyon jól integrálta az erre amúgy is fogékony és hajlandó zsidó polgárokat. A vészkorszak éveiben a város keresztény politikai elitje mindent megtett, hogy sorsukat megkönnyítse.