Absztrakt A tanulmány a Kárpát-medence népvándorlás kori és kora középkori temetőiben megfigyelhető sírfelnyitás jelenségét vizsgálja új megközelítésben. A 19–20. századi leletközpontú feltárások nyomán kialakult hagyományos értelmezés a bolygatott sírokat főként rablás eredményének tekintette, figyelmen kívül hagyva más lehetséges motivációkat. A szerző archaeothanatológiai és tafonómiai módszerekkel, valamint európai párhuzamok felhasználásával többokú értelmezési modellt javasol. A magyar kutatási megközelítések bemutatása után az archaeothanatológia módszertanát alkalmazza. Ez lehetőséget ad a természetes és emberi eredetű bolygatások elkülönítésére, a bomlási folyamatok rekonstruálására, valamint a beavatkozások időzítésének becslésére. A szerző semleges kifejezések (pl. „felnyitás”, „manipuláció”) használatát szorgalmazza a „rablás” típusú, előfeltevéseket hordozó terminusok helyett. A továbbiakban a cikk magyarországi esettanulmányokon keresztül mutatja be a sírbolygatások sokféleségét, és igyekszik választ keresni a sírfelnyitások mögött húzódó motivációkra. A kutatás, kitérve a kora középkori törvényekre, a sírbolygatás jelenségét egy szélesebb kulturális és jogi keretbe illeszti.

Abstract A richly furnished Sarmatian period grave from the second half of the 4th or early-5th centuries in Szolnok-Helikopterbázis revealed a young woman that thanks to its greater depth, managed to avoid the looters' attention. The most striking finds were her silver earrings adorned with two Sarmatian coin imitations. She was laid to rest silver three brooches and a silver torque with a lock mechanism with parallels to the north and east. The coin imitations, copying early 4th-century Roman originals, are also unique as is the way of subsequently combining them with the earrings. The grave's artefacts highlight high status and innovative ornamentation, offering new insights into Sarmatian cultural expressions.

Abstract The ostentatious assemblage discovered near Ártánd, in eastern Hungary, is one of the most important and most perplexing finds of the Early Iron Age in the Carpathian Basin. The sheer amount and the outstanding craftsmanship of the items strongly indicate that the assemblage is closely associated with a member or members of a prominent elite group. Much of the scholarly attention the assemblage has received stems from the presence of a bronze hydria of Greek origin, which underscores its uniqueness. This paper endeavours to explore the wide-ranging contacts of the Ártánd assemblage in light of new discoveries and to evaluate what it tells about elite strategies in the 6th century BCE in the Carpathian Basin.

Abstract The study presents a recently discovered bronze cup and the results of its THM-GC/MS analysis from Somló Hill, County Veszprém, Hungary. The cup came to light during an organised metal detector survey in 2024 as part of a hoard of 2,934 artefacts (Hoard VIII). This elaborately decorated vessel belongs to the supra-regional group of metal vessels known as Kirkendrup-Jenišovice-type cups. These cups are typically dated to the Ha B1 phase and occasionally to later phases (Ha B2–Ha B3) and are found across a broad region spanning from Western Ukraine to Northern Ireland. Ihe interior of the vessel was sampled for chemical residues of prehistoric plants, food, or beverages to better understand the cup's original function. The samples were analysed using thermally assisted hydrolysis and methylation-gas chromatography/mass spectrometry (THM-GC/MS) at the HUN-REN TTK. The analysis identified traces of broomcorn millet ( Panicum miliaceum, L.), with miliacin serving as the key biomarker. Additionally, chemical signatures of honey were detected that probably served to sweeten the food or beverage consumed from this cup.

Absztrakt Régészetünket gyakori keleti hatások jellemzik. Ezek olykor bonyolult folyamatok révén érvényesültek. A hazai régészeti állattan a romantika korában jelent meg, az orientalizmus, a „mesés Kelet” mítosza hatotta át. A cikk a jelképértékű tevék és lovak koponyaalkati vonásait tárgyalva e szemlélet túlélését mutatja egyes leletek mai értelmezésében.

Abstract In this article, we present the ditch-framed graves of Babarc-Mérnökségi telep (Grave SNR 28) and Hajdúböszörmény-Bak-hát-dűlő sites. Together with these, a total of seven such graves from the Early Avar period are known. Although they indicate a connection with the Eastern European steppe communities of the 5th–7th centuries based on their other burial practices, their exact analogies are unknown outside the Avar Kaghanate. The grave goods suggest that these ditch-framed burials probably date from the first half of the Early Avar period.

Absztrakt Az érdeklődő közönség bevonásával zajló régészeti kutatás hazánkban is széles teret nyert az utóbbi években, azonban őskőkori lelőhelyeket ez a tevékenység ritkán érint. E korszak elsődleges leletei a pattintott kőeszközök, melyek értelmezése és sok esetben felismerése is speciális tudást igényel, ellentétben a ma emberéhez közelebb álló kerámia- és fémtárgyakkal, illetve épített örökségünkkel. Tanulmányunk kiindulópontjául azt feltételezzük, hogy a paleolitikummal kapcsolatban laikus személyek nehezen különböztetik meg a pattintott köveket a megmunkálatlan kövektől, de ezt a jelenséget eddig csak anekdotikus adatok alapján ismertük. Tanulmányunk az észlelési hatékonyságról szolgáltat rendszerezett adatokat, ami az ilyen korú lelőhelyek felderítésének fejlesztéséhez használható. Nehéz hozzáférhetősége ellenére a paleolitikus emlékanyag a közösségi régészeti kutatás hasznos tárgya lehet minden érintett fél számára.

Abstract The paper presents an analysis of early Avar-period gold sword scabbard fittings, discovered during a metal-detector survey at the site of Szarvas-Kovács-halom and subsequently verified through archaeological excavation. These ornates belonged to the scabbard of a so-called ring-pommel sword with a triple-arched suspension and had been deliberately deposited in a shallow pit. An attempt is made to interpret this exceptional assemblage considering its unusual find circumstances and by comparison with similar Avar-period finds. The analysis also seeks to place the assemblage within the broader context of the Trans-Tisza region and the Carpathian Basin.

Absztrakt A radiokarbon kormeghatározási módszer felhasználása az avar korszak kutatásában – a csak zavart okozó 1978-as čelarevói mérési adatot nem számítva – mintegy 25 éves múltra tekint vissza, mivel az avar kori minták azóta is tartó meghatározása 1997–98-ban vette kezdetét. Ez a kutatástörténeti írás a 2023-ig bezárólag megjelent avar kori radiokarbon adatokat közlő, elemző és értelmező munkákat ismerteti. Bemutatja azt a lassú és közel sem egyenes vonalú fejlődési folyamatot, amely során a módszerrel szemben sokáig gyanakvó és bizalmatlan avar korszak kutatása az esetleges és egyedi mérési adatok individuális kalibrálásától eljutott a meghatározott szempontok szerint összeállított mérési sorozatok előzetes ismeretek felhasználásával való modellezéséig.