Abstract

A társadalomtudományokban a holisztikus felfogás akkor helyes és haladja meg a 19. századi paradigmákat, ha az analitikus fázisban nyert szaktudományos ismereteket visszailleszti az átfogóbb egészbe, az összfolyamatba. A görög-nyugati kultúrában fogant válságelemzés gondolati alapjai a kapitalizmus vonatkozásában három nagy hagyományban tipizálhatóak: I.A klasszikus, neoklasszikus elemzési hagyomány szerint a kapitalizmus alapstruktúrái önépítő tendenciájúak, autopoietikus jellegűek, s egészében prosperáló korszakát jelentik az emberiségnek. II.A radikáliskritikai hagyomány döntően antikapitalista kritika. A rendszer meghaladása, transzcendálása nélkül szükségszerűek annak önromboló tendenciái, mert egy antagonisztikus létalap következményei: a társadalmi termelés és a magántőkés elsajátítás kibékíthetetlen egymással. III.A mérsékelt kritika, kapitalizmuskritikus gondolkodásmód álláspontján a rendszer strukturális reformokkal javítható, ha az állam és a politikai ágensek szembenéznek az alapviszonyok káros következményeivel és demokratikus módon enyhítik, korrigálják azokat. Válságelhárító, kompenzációs mechanizmusokkal. Ilyen eszköz-e a globális szabadjog, az új lex mercatoria?

Full Text
Paper version not known

Talk to us

Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have

Schedule a call

Disclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.