Abstract
Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értelmezési keret a „leszakadó” vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok – helyi lakosok és gazdasági szereplők – napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi – a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó – terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.
Highlights
A magyarországi vidékkutatásokban nem alakult ki egyöntetű vélemény arról, hogy a rendszerváltozás utáni közbeszédben sokszínű vidékkép rajzolódik ki, vagy a vidék fogalma inkább a gazdasági válságjelenségekkel, a társadalmi konfliktusokkal, s általában véve, a leszakadó, hátrányos helyzettel mosódik össze (Csatári 2000; Csurgó 2007; Kovách 2007; Megyesi 2007)
Marginalised groups and individuals living in backward rural spaces are compelled to adopt practices that reproduce their own disadvantages, dependencies within the existing structuralinstitutional frameworks
A vizsgált vidéki terek leértékelődése, illetve ennek kiaknázásában összekapcsolódnak a lokális és globális folyamatok, továbbá a különböző területi szintekhez kötődő intézményi gyakorlatok
Summary
A magyarországi vidékkutatásokban nem alakult ki egyöntetű vélemény arról, hogy a rendszerváltozás utáni közbeszédben sokszínű vidékkép rajzolódik ki, vagy a vidék fogalma inkább a gazdasági válságjelenségekkel, a társadalmi konfliktusokkal, s általában véve, a leszakadó, hátrányos (térbeli) helyzettel mosódik össze (Csatári 2000; Csurgó 2007; Kovách 2007; Megyesi 2007). Jelen tanulmányban a társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatait egyrészt a lakosság három – marginalizált helyzetű – csoportjára (romák, fogyatékkal élők s a nők egyes csoportjai), másrészt a helyi gazdasági szereplőkre fókuszált empirikus kutatásokból kiindulva próbáljuk megragadni.
Sign-in/Register to view highlights & summary Sign-in/Register to access full text options 
Talk to us
Join us for a 30 min session where you can share your feedback and ask us any queries you have
Schedule a callDisclaimer: All third-party content on this website/platform is and will remain the property of their respective owners and is provided on "as is" basis without any warranties, express or implied. Use of third-party content does not indicate any affiliation, sponsorship with or endorsement by them. Any references to third-party content is to identify the corresponding services and shall be considered fair use under The CopyrightLaw.
